Mi történik, ha valaki zuhanyozik és a ház előtti tűzcsapba belecsap a villám?

Attól függ, milyen távol, mekkora villám, milyen ásványtartalmú a csapvíz, mennyire jó vezető a talaj a vízvezeték körül.

Halálos mértékű áramütésre kicsi az esély, mert a zuhany alatt álló emberkének mint vezetőnek az áram jönne a zuhanyból fején át, az áramkör a talpán át a csatorna-levezetőhöz záródik, saccperkábé ugyanabba a vezetési környezetbe fut le, ahol a vízvezeték jön be. Ez a helyzet áram oldaláról, de feszültség szempontjából még ezzel nincs vége. Fontos, hogy mekkora töltést ad le a villám, az el tud-e "azonnal" menni a földeléseken át, vagy ideiglenesen felgyűlik a töltés a vízvezetékben mint áramkörben, az tud dobni nagyon kellemetlen több kilovoltos statikus feltöltődési szikrákat, de az áramerősség minimális lesz, életre nem veszélyes.

A lakásban lévő elektronikákat azért szépen haza tudja vágni. Páciensünk a zuhany alatt meg lehet hogy beröttyent, amikor a cerkája tízcentis szikrát húz a csapteleppel. A rákövetkező heti párkapcsolati potenciálját erősen visszavetheti. :D

" A rákövetkező heti párkapcsolati potenciálját erősen visszavetheti. :D"

A Japánoknál egy időben trendi férfi fogamzásgátlás volt árammal sokkolni a heréket. A potencia megmarad csak adott időre kisüti a sperma képzést. Mondjuk épeszű ember még orvosi stábbal sem vezettet áramot a golyóiba de hát ugye Japán...

"A villám mindig a legmagasabb pontba csap bele. "

tévedés, a solti tv adótorony elég magas és soha nem csapott még bele villám. ellentétben a mellette lévő fém kerítésbe, amit rendszeresen püföl a villám..

amúgy vicces, hogy a szakmai szemszögből elmagyarázott válaszaim vannak leszavazva, a hülyeség meg fel. Mutat egy színvonalat...

Villamos balesetveszélyt két különböző potenciálú (feszültségű) hely egyidejű érintése okozhat. Ha a villám a tűzcsapba üt, a villámáramot képviselő elektromos töltések a tűzcsaptól minden irányban szétáradva áramlanak, ennek során a talajban (ellenállása miatt) két pont között feszültség lép fel, a közelben gyalogoló ember esetében ( a földet egyszerre érő két láb között úgynevezett lépésfeszültség lép fel, a talaj felületén. Ez balesetveszélyes lehet. (Ugyanez a helyzet a villámhárítók földelőpontjai közelében is.)

Ha a villámcsapás a zuhany közvetlen közelében történik, elvileg felléphetne ártalmas feszültség a zuhanyozó személy érintési környezetében, de az előírásoknak megfelelő gépészeti kivitelezés esetén a kád, a vízhálózat stb. fémes összekötésével (ld.: "egyenlő potenciálra hozás") nem történik áramütés. (Azonos feszültség szinten van mind a két láb, mint a villamos vezetéken vezetéken álló madarak esetében.

A közelbe lecsapó villám hangja/fénye persze azért okozhat ijedelmet, közelgő vihar esetén nem célszerű zuhanyozni, s célszerű a villamos fogyasztói berendezések kikapcsolása, csatlakozó vezetékek dugaljból kihúzása átmenetileg.

#16:

Vízvezeték? :)

A megrázás valószínűségénél senki se említette a vízcső anyagát pedig nem mindegy, mennyire adja át az energiát a földnek (fémcső) és mennyi esik a vízben (műanyagcső). De ahogy többen írták, a villám nem egy kiszámítható dolog. Változhat a feszültség, áramerősség, a talaj vezetőképessége, befolyásolhat a kád földelési megoldása, a távolság a tűzcsaptól, stb. Vagyis nem kell villámok közepette zuhanyozni, kezet mosni, stb, de nem is sok történetről lehet hallani, hogy bárkinek bármiféle baja lett ettől. A bekövetkezési valószínűség, mi több ha bekövetkezik, az áramütés még inkább elhanyagolható szerintem is.

A villámcsapás valószínűsége általában:

Nem lehet biztosat mondani semmire, mivel a levegőben a töltések hatására létrejött és a meleg légáramlatok, változó páratartalmú helyek közepette kialakult, lassan mozgó, véletlenszerű ioncsatorna-rendszer vezeti a villámot, aminek hossza, iránya, pályája, illetve töltés vezetőképessége is erősen változik. Ezért is cikázik a villám és nem egyenes vonalban halad felhő-felhő, vagy felhő-föld között.

Általánosságban szokták elmondani, hogy a csúcshatás miatt a villám a földhöz közeli potenciálon lévő, magas és hegyes helyeket szereti, de nem minden esetben, mivel a légáramlatok, illetve a levegő egyes helyein lévő térerősségek, ionmennyiségek függvényében alakul ki az az ioncsatorna másodpercekkel a villámcsapás előtt, amiben a villám megpróbál lejönni. Többen be is számoltak a villámot megelőző ózonszagról, illetve érdekes légáramlatról, sztatikusságtól felálló szőrzetről. A közeli villám becsapása csak ezután következett be.

Ha a villám energiája nagyobb, mint az ioncsatorna maximális áramsűrűsége, akkor a villám többfelé ágazik és további, de a villám számára kevésbé kedvező ioncsatornákon fog lefutni.

Szintén emiatt a magas, csúcsos helyeken egy, a csúcs körül körbeforgatott parabola görbével leírt, hegyével az ég felé mutató tölcsér mentén alakul a védelmi vonal.

De ahogy írom, ez a vonal nem atom biztos határ, hanem statisztikai gyakoriságot jelöl csupán.

Azaz ha a parabolatölcsér ívéhez közel van egy belső, csúcsos, jól földelt tárgy, akkor oda is becsaphat időnként a ménkű.

Ahogy valaki írta előttem, ezért vág bele a rádiótorony kerítésébe a villám, mivel a csúcshatás megvan és a parabola íve fölé ér szándékosan(!) a kerítés.

Azért nem a magas toronyba vág bele gyakrabban, mert a villámhárító elsősorban nem a kialakult villámtól hivatott védeni, hanem a villámot kellene megelőznie azzal, hogy a kezdeti ioncsatornákban haladó energiát a kisülés létrejötte előtt a földbe szép fokozatosan levezesse. Ezért is villámhárítónak nevezik, nem pedig villámvédőnek.

Sokat lehet elmélkedni a kérdésről, mert látszólagos egyszerűsége ellenére nagyon bonyolult folyamatok zajlanak. Van itt plazmafizika, aerodinamika, elektrosztatika, elektrodinamika, biológia, kémia, minden és még amit nem is sejtünk... (lásd pl. gömbvillámok)

Nem véletlen, hogy a szakmát is megosztja a dolog - nem egységesek. Vannak persze villámvédelemmel kapcsolatos telepítési és üzemeltetési szabványok, előírások, de objektíven csak ezek betartása vizsgálható. Az általuk biztosított védelem hatásfoka kevésbé. Voltak olyan bírósági perek, ahol ahány szakértőt felkértek, az annyifélét mondott - egyszerűen jelenlegi tudásunk véges ez ügyben.

Egy tuti: Egy igazán combos villámnál nincs emberi berendezés, vagy eszköz, ami képes teljes védelmet biztosítani. A hatalmas áramerősségek képesek transzformátorszerűen több száz méterrel arrébb is kisebb-nagyobb elektromos kisüléseket okozni. Itt már nem is az ioncsatorna vezet, hanem az elektromágneses indukció teszi dolgát...

#18:

Íííííígy van!

Ugyanaz, mint pár hete a tóba-tengerbe csapó villám veszélye. Ott is konkrét választ vártak, hogy milyen távolságról veszélyes. A felsorolt okokat megemlítve azt mondtam, vagy 5 méterről semmi, vagy 100 méterről agyonver, nem lehet tudni, sok-sok változó, nehezen vagy nem meghatározható paraméteren múlik.

#18-hoz:

"Ahogy valaki írta előttem, ezért vág bele a rádiótorony kerítésébe a villám, mivel a csúcshatás megvan és a parabola íve fölé ér szándékosan(!) a kerítés."

Ilyen kerítés nem létezik sehol az adótornyok körül! El sem tudom képzelni, milyen lehetne egy ilyen. (A rá hivatkozó eredeti utalás is téves!)

(Példaként: A solti Kossuth adó 314 m magas, az adótorony tövében lévő DESZKA kerités kb. 1,2 m magas, és a torony porcelángolyón nyugvó tövétől nincs 2 m-től távolabb. A "kerítésnek" csak szimbolikus jelentősége van, hogy látogatócsoportok tagjai (pl. mint annak idején magam is) ne tapogathassák az adótorony ("antenna")vasszerkezetét, mert villám nélkül is balesetveszélyt jelentene számukra..

A magyarázat többi részével egyetértek!