A pétisòbol milyen mòdszerrel lehet kinyerni a kálium nitrátot?

A pétisó ami ammónium-nitrát tulajdonképpen ami kálcium-magnzium-carbonáttal van stabilizálva nem tartalmaz kálium-nitrátot.

Viszont lehet pétisóból és kálisóból. Egy kissé veszélyes az előállítása de nem jobban mint a villanógránát.

Kell hozzá egy számológép, egy függvénytábla, ha utóbbi kettőhöz lusta vagy, akkor minek neked kálium-nitrát..

Víz

egy hőforrás.

Először kiszámítod a 1 mól ammónium-nitrát tömegét. Ez 80 fokon kb. 20 cm3 vízben fog ódodni, megkeresed a függvénytáblába az oldhatóságát, és kiszámítod, hogy mennyi vízben kell feloldani

Aztán szintén 1 mólra ugyanezt kiszámítod

a káliumnitrátra, ennél 160 cm3 víz kell.

Felmelegíted külön a kettőt 80-90 fok környékére ügyelve arra, hogy ne sok víz párologjon, majd összeöntöd őket. Vigyázni kell rá, hogy a ne hüljön le az oldat közben.

Ezután az összeöntés után az oldatot fémtálkába öntöt( a fémtálkát pedig hideg víz vegye körül), így a lényeg hogy az oldat hirtelen hülljön le, de vigyázz, hogy 32 fok alá hülljön le az oldalt. Ha ez megvan, akkor rakd be a hútőbe míg le nem hül 0 fokra. A kálium-nitrát kiválik belőle. amit ezután leszürtök, és radiátoron vagy ahol akarjátok hagyjátok teljesen kikristályosodni.

Veszélyek:

Az alapanyagok és a reakciótermékek egyaránt mérgezőek belsőleg.

Az oldatok öntögetésénél vigyázzunk, le ne forrázzunk magunkat, vagy másokat.

A készítés folyamán ügyeljünk, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá sem a reakció anyagaihoz, sem a kész termékhez.

A hűtés során, ha hűtőszekrényt használunk, különösen ügyeljünk, hogy illetéktelenek nehogy tévedésből megigyák az oldatokat vagy a reakcióelegyet (nem vicc!), legjobb külön hűtőt használni.

Természetesen NEM a konyhai edényeket használjuk a készítéshez.

Az ammónium-nitrát és a kálium-nitrát oxidálószerek, éghető anyagokkal, szerves anyagokkal, fémporokkal, ne tároljuk és ne melegítsük együtt.

Dolgozzunk körültekintően, ne locsoljuk szét az oldatokat vagy a reakcióelegyet.

Ha mégis kiömlik töröljük fel, azután mosószeres vízel a helyét is töröljük át.

A keletkező melléktermék ammónium-klorid oldatot jobb híján öntsük a WC-be és bő vízzel öblítsük le.

Egyesek allergiásak lehetnek ha a bőrükhöz bizonyos (egyébként ártalmatlan) vegyületek érintkeznek, ezért használjunk gumikesztyűt.

Hát fizika szakos hallgató vagyok, de kémiából emelt szintűztem. Az egyik kémia OKTV feladat még régebben pont a salétromkonverzió számítása( no nem ilyen egyszerű esetben), aztán a feladat megmaradt.

Voltam vegyészérnökin is, aztán áttértem fizikára, a vegyészmérnökin is ragadt rám valami( a koszon kívül), meg aztán amennyiben értelmesen csinálják, nagy odafigyeléssel a "zugvegyészet" is lehet érdekes, bár tény, hogy hordoz veszélyeket magában. Főleg ha hozzá nagyon nem értő ember csinálja.

Ha mindent kiszámolnak, és betartanak a fenti receptben akkor bajuk nem lehet belőle.

Ha KNO3 kell, akkor műtrágyát vagy pácsót (salétromsó) ajánlok.

KNSB RIO-hoz azt szoktam használni.