A láthatatlan ember című könyvből mik Zéta jellemvonásai?

A regényben lévő közszereplők megítéléséből - idézem - "Könyvtárosa ő a császárnak, és barátja a jeles Priszkosznak. Bölcs és becsületes ember. A szíve arany"

Zéta saját véleménye önmagáról - idézem - "Igaz, hogy könyvtárosa vagyok a császárnak, és hogy Priszkosz szeret engem, de bölcs ember nem vagyok. A becsületem se folt nélkül való. És hát emberszeretetről szólhat-e az olyan, aki ölt?"

És bár ő saját magát nem tartja bölcsnek, határozottan okos kölök volt, ugyanis a következőket írja: "A gazdám akkor már nem csak a szolgálataimért szeretett, hanem azért is, mert filozófiai és történelmi témákról is beszélgethetett velem. Ismertem Platót, Arisztotelészt, Hérodotoszt, Plutarkhoszt, Szvetóniuszt, a filozófusokat, a grammatikusokat, kicsiben-nagyjában minden tudományt ismertem. A gazdám mindig tőlem kérdezte írás közben a helyneveket, a dátumokat, az évszámokat"

Na beleuntam az idézgetésekbe, szóval az emlékezetemből folytatom tovább: nyilvánvalóan okos, hűséges, szeretetre méltó és gazdáját szerető (amikor 7 év után gazdája felmentette a rabszolgasorból, Zéta nem akart megválni tőle). Már majdnem rögtön a regény elején beleszeret egy hun leányba, Emőkébe, szóval őrülten, elvakultan szerelmesnek is lehet mondani, hiszen csak a regény végére habarodik ki ebből a lányból. A külsejére nem nagyon emlékszem és leírást se nagyon kapok róla. Annyit tudok, hogy 12 évesen adták el rabszolgának, ahhoz jön 7 évnyi rabszolgaság, s kábé amikor 19-20 éves lehetett, akkor ment el a delegációval Hunniába, hogy elkísérje gazdáját. Időközben a szakálla is kiserkent - erre emlékszem - és hosszú haja volt. Továbbá kedves, alázatos, éles elméjű, bátor és erkölcsös fiúnak lehetne leírni.

Remélem segíthettem :)