Szeretném kiszámolni egy, az űrben haladó test ellenállását. Tudtok nekem segíteni?
Úgy gondolom, hogy ha tudnánk fénysebességgel közlekedni, akkor az űr kis sűrűsége is nagy ellenállást jelenthet. Ezt az elméletemet szeretném számítással igazolni vagy cáfolni.
Amire szükségem lenne:
-az űrben egy kijelölt köbméternyi tér sűrűsége
-egy ismert test(pl: sportautó, adott méretű gömb stb) ellenállási tényezője
-egyenlet, amivel légellenállást számolhatunk
És végül szeretném kiszámolni, hogy pl: egy 1 négyzetméteres, 1 cm vastag acéllemezre nézve milyen terhelést jelent a kiszámolt ellenállás.
Ha esetleg rosszul gondolkodtam, vagy ez ennél bonyolultabb, akkor írjátok le.
Előre köszönöm a segítséged!
nekem rémlik egy olyan adat, hogy a Naprendszerben a bolygóközi térben köbméterenként 2 vagy 3 H atom kószál. De lehet, hogy ez nem pontos adat. Viszont tényleg kell tudni, hogy hol méred, mert a csillagközi térben valószínűleg jóval ritkább, az intergalaktikus térben meg még ritkább.
A számításhoz szerintem a közegellenállás egyenletei nem igazán használhatók, itt nem összefüggő gázról van szó. Egyszerűbb és pontosabb is, ha a lendületmegmaradás törvényét használod fel. Így nem kell alaktényező meg semmi ilyesmi.
Egyébként Arthur C Clark írt egyszer egy ilyen regényt, amiben az űrhajók orra elé nagy jégtömböket szereltek, hogy azok fogják fel a csillagközi anyagot, és ne az űrhajót károsítsa.
Értem. Azért gondoltam szerkezeti károsodásra, mert úgy tanultuk hogy a légellenállás négyzetesen nő a sebesség függvényében. És ugye fénysebességgel haladva az a néhány atom is hatalmasat üthet egy felületen. Viszont így hogy leírtad az "atom" szót, elképzeltem magamban, hogy az annyira kis lyukat üthetne hogy szinte észrevehetetlen lenne.
Köszönöm a segítséget!
Az angol Wikipédia szerint a csillagközi anyag sűrűsége köbcentiméterenként 100 és 1 millió atom közt változik.
Ha az 1 milliót vesszük, az azt jelenti, hogy az űrhajó 1 négyzetméteres keresztmetszete másodpercenként 3*10^18 darab atommal találkozik, vagyis az űrhajó teljes keresztmetszete olyan 10^19 - 10^20 db atommal.
Ez már majdnem mólnyi nagyságrend, vagyis másodpercenként akár néhány milligrammnyi anyag is lehet.
Ha figyelembe vesszük, hogy ez az anyag az űrhajóba közel fénysebességgel csapódik be, valamint hogy egyetlen fénysebességgel becsapódó részecske az űrhajó anyagában legalább több ezer, de lehet, hogy még sokkal több molekulát bombáz szét, üt ki a helyéből, amíg teljesen leáll, akkor mindez valószínűleg óriási pusztítást vinne végbe másodpercek alatt. De ha a kisebb sűrűségértékkel számolunk, akkor is néhány perc, vagy esetleg óra alatt.
Szóval egy ilyen sebességgel haladó űrhajó a csillagközi térben valószínűleg úgy olvadna semmivé, mint egy darab jég a forró vízben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!