Matek: Mi értelme a gyökvonást úgy definiálni hogy egy rakás kritériummal kizárunk más lehetőségeket?
Elég nehéz a kérdést besűríteni tehát a kérdést itt fogalmazom meg.
Van pl a négyzetgyökvonás. Suliban tanuljuk és úgy DEFINIÁLJUK hogy "egy x nemnegatív valós szám négyzetgyöke az a nemnegatív valós szám ..."
Persze azt vágom hogy negatív számok négyzetgyöke komplex szám, meg hogy ezt ki kell zárni.
De miért nem lehet azt csinálni hogy pl van a GYÖKVONÁSNAK egy univerzális definíciója, ami alapjába véve lefed MINDEN esetet pl "egy x szám n-edik gyöke az a mennyiség, amelynek n-edik hatványa x". Ez egy univerzális definíció, és alacsonyabb évfolyamokon (8-9 környéke) aztán meg azt tesznek hozzá ami éppen tetszik pl "négyzetgyökvonás valós számokon"="nemnegatív se a gyökjel alatt se a gyök érték(...)"
?
> „egy x szám n-edik gyöke az a mennyiség, amelynek n-edik hatványa x”
Ez így nem igaz. Ha n=2 és x=4, akkor ezek szerint 4-nek a négyzetgyöke az a mennyiség, aminek a négyzete 4. Csakhogy (-2)-nek is 4 a négyzete. Pont ezért kell kizárnunk a nemnegatív számokat. Az általad firtatott definíció pontos és minden szava szükséges.
Ja, hogy a kérdésed az, hogy miért nem úgy definiáljuk a négyzetgyököt, hogy az egy halmaz, aminek több eleme is lehet?
Kicsit bajos lenne kiszámolni a következő egyenletet:
x = √1 + √4 + √9
Ennek az eredménye lehet a te négyzetgyök definíciód szerint:
x_1 = (-1) + (-2) + (-3) = -6
x_2 = (-1) + (-2) + (+3) = 0
x_3 = (-1) + (+2) + (-3) = -2
x_4 = (-1) + (+2) + (+3) = 4
x_5 = (+1) + (-2) + (-3) = -4
x_6 = (+1) + (-2) + (+3) = 2
x_7 = (+1) + (+2) + (-3) = 0
x_8 = (+1) + (+2) + (+3) = 6
x = ± (0|2|4|6)
Praktikus okokból a négyzetgyök alatt ezért értjük a nemnegatív megoldást.
Oké, akkor úgy fogalmazom meg az univerzális definíciót:
"egy x szám n-edik gyöke vagy gyökei azok a mennyiségek, amelyeknek az n-edik hatványa x"
Ettől még a kérdésem áll: Miért nem lehet egy univerzális definíció ami minden esetet lefed (beleértve a komplex számokat is) aztán ha valós számokra szeretnénk korlátozni akkor "valós gyökvonásként" definiálni?
Köszönöm a válaszod, Üdv
Közben írtál másik választ. Oké belátom, iskolai oktatásban valóban praktikusabb, mert egy egyszerű egyenletre kijönne 8 különböző megoldás. De ettől még a matematikai tudományban (tehát emeltebb mateknál) ott se lehet univerzálisan definiálni?
Oké, bocsánat ha akadékoskodok, értem én amit mondasz nekem, csak én ilyen pontosság-mániás vagyok és próbálok mindent általánosítani hogy univerzális legyen. Suliban, tanórákon meg úgyse kerülünk ki a valós számkörből.
Üdv
> bocsánat ha akadékoskodok
Nem akadékoskodás ez, teljesen jogos a kérdésfeltevés. Ez definíció kérdése, nem ténykérdés. Történetileg úgy alakult, hogy a √4 alatt csak a nem negatív változatot értjük. Amúgy valóban könnyebbé teszi a legtöbb esetben a számolást, mert nem kell folyamatosan elágaztatni az egyenletet, „ha √x negatív” és „ha √x pozitív” ágakra. Erre viszonylag ritkán van szükség, és pont ott szokták kimondottan jelezni ± jellel. Mondok egy példát. Pl. van egy derékszögű háromszöged, aminek ismered az átfogóját és az egyik befogóját. A Pitagorasz-tétel kimondja, hogy a²+b²=c²
Ebből ugye ki tudjuk számolni a hiányzó befogót:
b² = (c²-a²)
b = √(c²-a²)
Nagyszerű. Ha a te definíciódat használjuk, akkor kicsit máshogy alakul a dolog:
b = |√(c²-a²)|
vagy
b = √(c²-a²) ahol b≥0
Ha mondjuk b nem egy ismeretlen, hanem egy komplexebb kifejezés, akkor nagyon hülyén jön ki, ha vinni kellene folyamatosan tovább a kikötéseket, vagy hogy vissza kelljen térni a fenti kikötéshez. Maga a gyökvonás tartalmazza ezt a kikötést, mert az esetek 95%-ban az a dolog amit számolsz, magában foglalja a kikötést. Sok esetben kell pl. területből mondjuk négyzet esetén oldalhosszt, kör esetén sugarat számolni. Ezek alapvetően nem negatív mennyiségek. A való életben nem szoktak lenni negatív hosszúságok pl. Ezért választották meg így a definíciót.
Nagyon köszönöm, így már teljesen világos :)
Ha mondjuk
x1,2 = ±√4
akkor
x1 = +√4
x2 = -√4
ugye? Pont ilyenre tökéletes példa a másodfokú egyenlet megoldóképlete.
Végezetül, az n-edik gyök definícióját is hasonló okok miatt veszik két esetre: páros, páratlan kitevő esetén?
Köszönöm a válaszaidat, üdv
Egy függvénynek csak egy értéke lehet. Bár vannak halmazértékű függvények is, zavaró lenne, ha például a gyök 2 nem egy szám lenne.
A komplex számok körében viszont gyakran halmazként definiálják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!