Hol van Oláh György Nobel-díjas kémikus által beígért CH alapú ultra hosszú üzemidejű akkuk?

"Ha egy tudós, akkor már valószínűleg van egy laborban nagy nehezen összerakott kísérleti telep, ami 10-szer annyi ideig tudott üzemeltetni egy vilanykörtét. "

Nem ugye nem a tudományban dolgozol? A tudósok a csillagokat leígérik az égról, csak, hogy kapjanak még pénzt kutatni.

Eolvasol egy biológia témájú pályázatot, mindben minimum rákgyógyszert ígérnek.

"Amikor elérték azt a mérethatárt, amit már a hagyományos technológiávan nem lehetett túlszárnyalni, akkor mit csináltak? Kifejlesztttek egy vadi új technológiát?"

Pontosan. Lásd az ionimplantációt, az egykristály húzást, a röntgen litográfiát, a vákuumpárologtatást, az anizotrop marást és még sorolhatnám. Elektronikai technológiát gondolom nálatok nem oktattak...

A cikk egyébként خداع de ír az akku fajlagos kapacitásárol.

[link]

"Pontosan. Lásd az ionimplantációt, az egykristály húzást, a röntgen litográfiát, a vákuumpárologtatást, az anizotrop marást és még sorolhatnám. Elektronikai technológiát gondolom nálatok nem oktattak"

Latom nagyon kepben vagy, bevallom nekem nem oktattak elektronikai technikat, ezert kerdezem (jobbaktol nem szegyen tanulni), szoval, miert van arra szukseg, hogy tobb processzor legyen a gepben, ahelyett, hogy egy ami gyorsabb?

A csíkszélesség köszöni, jól elvan, az Intel Core i7-ekkel tavaly álltak át a 22 nm-es csíkszélességre, ami azért érdekes, mert 5 éve még azt mondták, röntgen (és ion) litográfiával nem lehet lemenni 35 nm alá. Aztán sikerült.

Az egyik gond valóban a fogyasztás, de a probléma ennél kicsit összetettebb. Nem ez volt a szakirányom, így nem vagyok 100%-ig biztos a dologban, de a jelenség alapjai a következőek:

A technológiában ma is benne van a 6-8 GHz (lásd a túlhajtásos kísérleteket), csak ha erre helyeznénk a gyártásban a hangsúlyt, akkor jelentősen drágább lenne, mint egy négy magos, 2 Ghz-es. Ettől még lehetne csinálni, ha az egy magos gyors CPU ténylegesen jobb lenne, mint a többmagos. Meg lehetne oldani a hűtést is, ami szintén jelentős gond, mert a felületegységre eső hőtermelés egyenesen arányos a frekvenciával. Ezért használnak túlhajtásos kísérletekben nagyon komoly (akár folyékony nitrogénes) hűtést.

Viszont nagygépes és szerver környezetben (illetve most már sok éve a PC-ken is) egyszerre nagyon sok folyamatot (task), vagy szálat (thread) futtatunk. Egy CPU egyszerre csak egyet tud kezelni, ahhoz, hogy azt lásd, hogy több dolog egyszerre fut, váltogatni kell a szálak között (multitasking). Minél több szálad van, ez annál több adminisztrációs munkát igényel a CPU-tól, hogy tudja, mikor kit milyen állapotban függesztett fel, és mikor kit kell futtatni.

Mivel a mai operációs rendszerek elég jól kezelik a többszálúsítást, tehát amikor ténylegesen több szál fut párhuzamosan, ezért sok esetben érdemesebb alá két 2 GHz-es CPU-t rakni, mint egy 4 GHz-est. Az össz teljesítmény ugyanaz, és ha jól osztjuk meg a feladatokat, akkor kevesebb lesz a kétmagosra jutó plusz ütemezési munka (overhead). Emiatt nemhogy olcsóbb, de hatékonyabb is a magok számát húzni az órajel helyett.

Ez persze az elmélet. A kulcsa az, hogy ténylegesen hatékonyan támogassák az alkalmazások és az operációs rendszer is a több szálú feladatkezelést. Az igazság az, hogy amikor az első két magos PC processzorok megjelentek, ez még koránt sem volt így (ellentétben a nagygépekkel, ahol előtte is ez ment), így a kezdeti időszakban sokan voltak csalódottak. Különösen a számítógépes játékosok.

Mára a helyzet egyre jobb, és folyamatosan javul, ha Win7 alatt megnyitod a feladatkezelő erőforrás figyelőjét, láthatod, hogy elég egyenletesen osztja meg a magok között a terhelést. Persze vannak gondok, képszerkesztés közben én még gyakran anyázok, mert szétfagy a program, miközben a Core i7 fele nincs kihasználva. De lesz ez jobb is...

És az akkukró tud valaki valamit?

Mennyi lehetőség van elvileg benne?

Látom, a proc. csítszélességnél 22 nm. (1 atom=0,1 nm)

itt elviéeg még van egy 220²=48400 szoros sebesség növelési lehetőség.

Az akkunál elvileg mennyi a fajlagos kapacitásnövelési lehetőség?

"Nem ugye nem a tudományban dolgozol? A tudósok a csillagokat leígérik az égról, csak, hogy kapjanak még pénzt kutatni.

Eolvasol egy biológia témájú pályázatot, mindben minimum rákgyógyszert ígérnek."

Sőt írtam is pályázatot. :)

Fajlagos energiatárolás:

Benin:..... 11700 Wh/kg..(hogy legyen mihez hasonlítani)

Li-O2...... 11140 Wh/kg..elméleti oxigén nélkül

Li-O2....... 5210 Wh/kg..elméleti oxigénnel

Létező akk:

LiCoO2........ 518 Wh/kg

Li-ion........ 265 Wh/kg

ólom akku...... 40 Wh/kg