Hol van Oláh György Nobel-díjas kémikus által beígért CH alapú ultra hosszú üzemidejű akkuk?

"Ennyire erős az energia ellen-lobbi? Még mindig jobb üzlet az 1 napig bírja akkuk? Miért? Nem logikus. Az elem iparban érthető, de az akkuk terén? Akkut 2 évente cserélsz, elemet gyakrabban. "

Nem hinném, hogy az energialobbi miatt lenne, ha belegondolsz igazából nem ellenérdekeltek a hosszú üzemidejű aksikban.

Egyszerűen nem sikerült még kifejleszteni.

Szinte már meg sem lepődtem, mikor a Wikipédiát olvastam:

""(Azok közé tartozott, akiket a német megszállás idején Sztehlo Gábor evangélikus lekész , a későbbi Gaudiopolis alapítója bújtatott.)""

Vajon miért kellett bujtatni? Ez összefüggésbe lehet a későbbi Nobel díjjal? Meg azzal, hogy még sem ér semmit, ha erős akkut kell csinálni?

Az erős akku meg csak humbukk.

Már több mint 100 éve van akkumulátor, azóta kutatja a föld népessége. Ha eddig nem találták a megoldást, akkor nem is lesz. :(

Öcsém, te rohadt nagy tévedésben élsz.

Ad 1: Oláh György nem "beígérte", ez nem olyasmi, mint egy szülinapi torta, hogy beígérem, hogy holnap itt lesz, megveszem és itt van. A prof. előre vetítette, úgy is mondhatjuk, hogy tett egy megalapozott jóslást. Gondolom nem ígérte hozzá, hogy 2013 januárjában már az lesz mindenhol.

Ad 2: A tudomány nem úgy működik, hogy határidőre itt az áttörés. Van, hogy a fejlődés egyébként olyan folyamatos, hogy az idióta júzer észre sem veszi. Honnan tudod, hogy nem nő-e évente 5-10%-kal az akkuk fajlagos kapacitása? Ezek a dolgok néha nem áttörésként, ugrásszerűen történnek, hanem folyamatosan, de az ilyesmiben az ember mindig benne van, nem veszi észre.

Ad 3: A telefonod nem azért nem bírja, mert szar az akkuja. Azért nem bírja, mert az idióta júzerek ma már megkövetelik a csillió megahertzes processzort, vitorlaméretű érintőképernyőt, állandóan játszanak meg zenét hallgatnak a telefonon. Ezek, tudod, zabálják az áramot. Az az akku, ami most a telefonodban van, egy régi telefont hetekig elüzemeltetett volna. Ha nem fejlődnének az akkuk, nem is lennének okostelefonok.

Ad 4: Az energialobbinak mi köze az akkuhoz? Nekik tök mindegy, hogy egy akkuba hét egység energia fér, amit hetente egyszer feltöltesz, vagy egy egység, amit viszont naponta töltesz. A heti energiafogyasztásod mindenképp hét egység, amihez ugyanannyi energia kell. (Ráadásul mivel az áramot javarészt kőolajból termeljük úgynevezett erőművekben, ezért a kőolajlobbinak is majdnem mindegy, hogy áramot használsz-e vagy magát az olajszármazékot égeted el.)

Egyébként egy akkunál nem csak a kapacitás számít, hanem a töltési ciklusok száma, feszültség, sok esetben az áram (lásd autóknál: „indítóáram”), gondozásigény (ugye emlékszel a régi telefonokra, amiket első használat előtt teljesen le kellett meríteni majd egy éjszakán át tölteni, és rátölteni sem volt szabad… ma meg bemész, megveszed, használod, rátölthetsz, stb.). Lehet, hogy létezik a mainál nagyobb kapacitású akku, de valamelyik tulajdonsága annyira elmarad a maiaktól, hogy nem tudjuk használni.

Szóval szánalmas agyatlan módon vered az asztalt, mint egy hatéves gyerek, és kb annyit is értesz a világból. Az ilyeneknek kéne örökre elvenni a billentyűzetet a kezükből, mert csak ártanak maguknak és másoknak.

„Már több mint 100 éve van akkumulátor, azóta kutatja a föld népessége.”

Ez alatt több nagy „áttörés” volt, ma a Li-akkuk fajlagos kapacitása több, mint 6-szorosa az ólomakkuknak, sokkal több ciklust bírnak és kevesebb gondozás kell nekik.

„Vajon miért kellett bujtatni?”

Erre meg inkább nem is írok semmit…

"„Vajon miért kellett bujtatni?”

Erre meg inkább nem is írok semmit…"

Én írok: Zsidó volt, azoknak pedig nem életbiztosítás a német megszállás.

Ezek a jóslatok olyanok, mint pl. a hologram, vagy az űrhajózás. Onnantól, hogy valaki kitalálja, hogy egy rakétát fel lehet lőni a holdra, elég sok munka van még, amíg tényleg építesz egy rakétát, ami eltalálja a holdat. Sok jóslat van, ami egyszerűen megelőzte a technológiát, és bár papíron remekül működik, nem tartunk ott, hogy költséghatékonyan meg lehessen valósítani. Gábor Dénesnek is kellett várnia vagy negyven évet, hogy kiderüljön: amit ő megálmodott, azt meg is lehet valósítani. A holografikus adattárolás pedig azóta sem áll sehogy, pedig borzasztó igény lenne rá.

#4 "Én írok: Zsidó volt, azoknak pedig nem életbiztosítás a német megszállás. "

Akkor a szerkesztők nem voltak elég éberek:

[link]

De még ők sem:

[link]

Pb=11,34g/cm³ Li=0,535g/cm³

A sűrűségük arányából az a 6x érték nem is tűnik soknak.

Könnyebb anyagot pedig nem fognak találni.

"A CPU ipar is jó előre tudja milyen CPU-k lesznek 5-6 év múlva."

Ha tudja is cak azért, mert látják, hogy nincs szükség gyükeres változtatásokra a technológiában. Mert mit csinálnak: egyre kisebb tranzisztorokból egyre többet egyre kisebb helyen... nagy cucc... Amikor elérték azt a mérethatárt, amit már a hagyományos technológiávan nem lehetett túlszárnyalni, akkor mit csináltak? Kifejlesztttek egy vadi új technológiát? Francokat. Elkezdték a régi sebességű chipeket egymásmellé pakolni.

Ezt meg lehet csinálni akukkal is... csak akkor olyan nagy lesz a telefon, mint egy tégla. Ehelyett egy gyökeresen eltérő technológiát kell kifejleszteni, aminek a megvalósíthatósága egészen addig kérdéses, amíg el nem készül.

"Picit legyél figyelmesebb, ha olvasol. (És ne öcsémezz :) te szerencsétlen)"

Hol is olvastam figyelmetlenül, gyökérke?

"Amikor egy Nobel-díjas ember kijelent egy ilyet, valószínű nem csak úgy tippelget. A CPU ipar is jó előre tudja milyen CPU-k lesznek 5-6 év múlva."

A CPU ipar valószínűleg már teszteli amit öt év múlva gyártani fog. Minél inkább elmozdulsz a gyakorlati gyártástól a tudomány felé, annál inkább hosszútávúak lesznek a tervek.

És elárulok egy súlyos titkot. A tudományban egy ötlet először a csúcs agyakban jelenik meg, aztán megy le az átlag tudósok felé, aztán lép ki az alkalmazásba. Tehát egy csúcs agy messzebbre lát, mert már tudja, hogy mi lesz 30 év múlva, cserébe viszont a jóslatai nagyobb időtávon értelmezendőek. Egy gyár esetében a "közeljövőben lesz" azt jelenti, hogy már megvan a formaterv, az üzleti terv, már gyártják a cuccot titokban. Nem ígérnek olyat, ami már nincs valójában a markukban.

Egy tudós esetében a "közeljövőben lesz" azt jelenti, hogy már megvan az elméleti alap, a nagyobb problémákat laborban már ki lehet küszöbölni. De lehet, hogy vadonatúj gyártástechnológiát is ki kell találni, gyárat kell építeni (ehhez befektetőket szerezni), stb.

Ha egy cég ígér gyors akkut, akkor már megvan a tervrajz, csak a színét nem tudják még.

Ha egy tudós, akkor már valószínűleg van egy laborban nagy nehezen összerakott kísérleti telep, ami 10-szer annyi ideig tudott üzemeltetni egy vilanykörtét.

Szerinted melyikre kell többet várni?