Nem egészen értem mi az a Pauli-tilalmi elv és a Hund-féle szabály?

A villamosszabalyt ismertem en is! :-D

Én meg a Pauli-féle kizárási elvhez tenném hozzá, hogy emiatt nem lehet két tárgy egy helyen egy időben, ezért ütköznek össze a tárgyak, és nem hajlandók egymásba hatolni. Ugyanis a kézzelfogható anyagokat FERMIONOK építik fel, amik olyan részecskék, amikre vonatkozik ez az elv. Ilyen az elektron is, és az atommagot alkotó nukleonok (proton, neutron) is. Ezek félegész (páratlan számok fele: 1/2,3/2,5/2, stb) spinűek, de leggyakrabban egyszerűen feles spinűek. Viszont a BOZONOK meg olyan részecskék, amik nem kézzelfogható anyagokat alkotnak, hanem kölcsönhatásokat közvetítenek, mint pl. a fény, ami az elektromágneses kölcsönhatást közvetíti, és részecskéje a fonton, meg a graviton, amit még nem sikerült kimutatni, de ha van, akkor a gravitációt közvetíti, illetve van még két kölcsönhatás, mert összesen 4 van (erős, elektormágneses, gyenge, gravitáció) és azokat is bozonok közvetítik. Ezek egész spinűek, és nagyon érdekesek, mert nem érvényes rájuk a Pauli-féle kizárási elv, vagyis lehet ugyanott egy időben több bozon is. Ezért van az, hogy míg a tárgyak nem hatolnak egymásba, ha két zseblámpa fénysugarát egymással keresztezteted, akkor úgy hatolnak át egymáson, mintha a másik ott se lenne, míg ugyanezt slagokból kifolyó vízsugarakkal, nem lehetne megcsinálni. Tehát ha a falak fényből lennének, és mi is fények lennénk, akkor simán át tudnánk hatolni rajtuk úgy, hogy se ki nem dőlnének, se le nem árnyékolódnának, ugyanott maradnának ahol egyébként lennének. Jó lenne mi? ;) És az égitestek gravitációs terei sem zavarják egymást. Erejük ugyan összeadódik, de külön külön ugyanúgy hatnak, mintha a többi égitest nem lenne ott, tehát a Nap is vonz minket, nem csak a Föld, de mivel messze van, ereje picike, és ha felugrunk a Föld felé esünk, nem a Nap felé, de a vonzása ettől még ugyanakkora, mintha a Föld nem lenne alattunk.