Miért nem lehet palackozni a fényt?

Huh.... Ez kicsit nehéz lesz...

A fény időnként úgy viselkedik, mint egy anyagi részecske (foton), időnként meg úgy, mint egy hullám (rezgés). Ezt úgy is hívják, hogy a fénynek kettős természete van.

Mikor a haladó foton (rezgés) beleütközik az atomba, akkor a rezgés energiája hozzáadódik az atom saját "rezgéséhez" azaz hőmozgásához. Látható, hogy ekkor a fény hullámként, azaz szimpla energia sugárzásként jelenik meg.

A zseblámpa bekapcsolásakor az izzószálon átfolyó áram energiája felhevíti az izzószálat. A kb 2500-3000 fokos szál atomjai próbálják leadni ezt az energiát, mégpedig elektromágneses sugárzás (azaz különböző hullámhosszúságú rezgések) formájában.

A rezgések legnagyobb része az ún. infravörös tartományba esik, ezt szokták hősugárzásnak is nevezni. (Akár a 600-800 fokos hősugárzóban.) De az izzószál magas hőmérséklete miatt itt már rövidebb hullámhosszú sugárzás is keletkezik - amely abba a tartományba esik, amely szemmel is látható - azaz FÉNY. A fény pedig (már tudjuk) néha rezgésként, néha anyagi részecskeként viselkedik.

Tehát a zseblámpából nem végtelen mennyiségű foton keletkezik (bár kétségtelenül iszonyatosan sok), csak annyi, amennyi villamos áram energiája. Ezért is kisebb fényerejű egy zseblámpa, mint egy reflektor.

Pedro

A fény (azaz a rezgés) időnként úgy viselkedik, MINTHA anyagi részecske, azaz foton lenne. Ezért ilyenkor úgy számolunk vele, és úgy kezeljük, mint egy fotont.

Máskor meg ugyanúgy viselkedik, mint egy egyszerű rezgés. Ilyenkor pedig hullámként kezeljük.

De mindkét esetben UGYANARRÓL a fényről beszélünk, csak hol így, hol úgy tekintünk rá. Ahogy éppen kényelmesebb számolni vele :-)

Pedro

Na ezt így nem igazán tudom elmagyarázni. Majdnem így van, ahogy írtad, csak nem atomok válnak le az izzószálról, hanem fotonok. Amelyekről ugye már tudjuk, hogy hol fotonként, hol egyszerű rezgésként viselkednek.

A fotont úgy kell elképzelni, hogy sokkal-sokkal kisebb, mint az atom, vagy az atomban lévő elektron. Nagyon-nagyon kicsi.

Tudod ennél részletesebben már csak olyan szinten tudnám elmondani, ami azt hiszem még magas számodra. Bocs...

Örülök, hogy ennyire érdeklődő vagy, maradj is ilyen! :-)

Pedro

Ilyen tanarakat az iskolába, mint Pedro!!!

Akkor még én is mennék! :)

Ha szabad, ezt elismerésnek veszem. :-) És nagyon szépen köszönöm!

Pedro

Pedro teljesen jól leírta, én csak egy suta példát tennék hozzá:

Egy tavon áll egy ladik, a víz sima. A partról beledobsz egy követ (ennek a mozgási energiája az áram az izzószálban), és hullámok indulnak el a víz felszínén (ez a fény). Na most a hullámokról sem kérdezzük meg, hogy hol voltak előtte. A hullámok terjednek, amíg bele nem ütköznek a ladik oldalába (ez pl. a doboz fala). Onnan egy részük visszaverődik, de ez gyengébb lesz, mint az eredeti hullámfront. A ladik pedig elkezd ringani, vagyis a maradék energia ami nem verődött vissza, a ladik mozgatásába, másféle energiába ment át.

Vagyis a fényt (ebben az esetben) nem úgy kell értelmezni, mint pl. egy vasgolyót, amit valamiből előállítunk, hanem mint egy (pl. víz-) hullámot. De hanghullámmal is modhattam volna. Amikor megszólalsz, akkor a hang pl. hol volt előtte? Hát így van ez a fénnyel.

Kicsit fura/suta példák, de talán hozzá tudtam tenni kicsit Pedro magyarázatához. :)