Miért nem lehet palackozni a fényt?

Pontosan azért, mert nincs teljes visszaverődés (azaz van, de erre kitérek még), illetve azért mert mindig lesz anyag, amiben elnyelődnek a fotonok. Még a legtisztább optikai kábeleknek is van csillapításuk, azaz ott hiába tökéletes a visszaverődés, ott az anyag nyeli el a fotonokat végül.

Egyébiránt, nemrégiben volt egy cikk, ami érdekesnek tűnhet de sajnos nem találtam róla bővebben semmit. A lényege az volt, hogy csapdába ejtették a fényt. Mégpedig úgy, hogy egy optikai szálat elvékonyítottak olyannyira, hogy az átmérője leszűkült, azaz kisebb lett a benne vezetett fény hullámhosszánál(!). Ez meg azt eredményezte állítólag, hogy a fotonok "beszorultak"...

Kissé hihetetlen az eset, de mindenképp elgondolkodtató.

A többi kérdésedre jó választ adtak...

maci

Elnyelődik azt jelenti, hogy átalakul másféle energiává. A fény (foton) nyugalmi tömege zérus, vagyis nem tud "nyugalomban" létezni, átalakul mássá; hővé, kinetikus energiává, stb.

(Persze vannak kísérletek, ahol megállítják a fényt, de az más történet.)

A "fény" (korpuszkuláris értelemben) nem más, mint fotonok szakadatlan áramlása. A foton egy igen apró részecske, SOKKAL kisebb, mint egy atom. A fotonok behatolnak pl. a doboz falának atomjai közé, egy részük visszaverődik, a többiek rövidebb-hosszabb út megtétele után BELEÜTKÖZNEK egy atomba.

Ilyenkor a foton energiája valamilyen módon GERJESZTI az adott atomot. Például átlökheti az egyik elektronját egy magasabb energiaszintű pályára, vagy egyszerűen csak az atom saját mozgását (hőmozgás) növeli meg. (A magasabb energiaszintű elektron "visszaugrásakor" ez az energia ismét felszabadul, és például szintén a hőmozgást növeli.)

A beeső foton energiája tehát nagyrészt HŐVÉ alakul. Mivel a foton energiája igen kicsi (legalábbis a doboz anyagmennyiségéhez képest), ezért ez a hőmérséklet változás nem igazán mérhető...

Tehát a dobozba zárt fény igen rövid idő (néhány nanoszekundum) alatt hővé alakul, azaz MEGSZŰNIK fényként létezni.

Ugyanez a helyzet a szobával is.

Az űrbe kivilágító zseblámpából kiinduló fotonok igen hosszú utat tesznek meg. Mivel a zseblámpa fénysugara (azaz a fotonok haladási iránya) nem tökéletesen párhuzamos, az út során az egyes fotonok eltávolodnak egymástól... És csak mennek, csak mennek... Aztán egyik-másik beleütközik valamilyen objektumba (porszemcse, csillag, bolygó, akármi), és elnyelődik (azaz leegyszerűsítve hővé alakul, mint a doboz falán). A többi pedig akár évmilliókig, milliárdokig repülnek.

(Hát nem egy tudományos magyarázat, de remélem azért valamennyire érthető...)

Pedro

Ha jól értelmezem Pedró szavait, egy egyszerű zseblámpával meg tudom változtatni az atom szerkezetét?! Ennyi?

Elvileg: egy magas hegy tetején bekapcsolt zseblámpa fénye akárhány ezer km-re is eljuthat egy akadályok nélküli terepen?

"egy egyszerű zseblámpával meg tudom változtatni az atom szerkezetét?!"

- Nem, a SZERKEZETÉT nem. Csak az (egyik) elektronjának az energiaszintjét (alpályáját). Ez nagy különbség!

"egy magas hegy tetején bekapcsolt zseblámpa fénye akárhány ezer km-re is eljuthat egy akadályok nélküli terepen?"

- Légüres térben igen :-) De a Föld felszínén a fény (a fotonok) a levegőt alkotó atomokba ütköznek, amelyek ugyan jóval ritkábbak, mint a doboz fala, ugyanúgy elnyelik a fényt. Azaz megfelelő távolság esetén a fény "elenyészik". Ha felfelé világítasz, akkor a fény egy része szóródik a légkörben, de ami kijut (pár 100 km magasságba), az már akadálytalanul megy tovább (és az lesz a sorsa, amit fentebb leírtam).

Pedro