Villámokat miért nem tudják "befogni", ugy hogy energiáját elektromos áramként lehessen hasznositani?

Nem érdemes, mert nagyon kicsi az energiája. Az ne tévesszen meg, hogy 0.00001 mp-ig micsoda hatalmas feszültségek és áramok vannak.

Másrészről viszont NÉHA nagyon nagy feszültsége is lehet - ami tönkreteszi az egész berendezést.

Az előttem szólónak: igaz hogy nem lehet előre jelezni hogy hol csap le a villám, de tehetsz arról, hogy oda csapjon avoha akarod pl villám-hárító.

A villámmal az a baj, hogy rövid ideig tart, és óriási elektromos és hő energia szabadul fel, egyetlen pontba. Egyenlőre semmilyen berendezésről nem tudok, ami képes lenne a villám energiáját át alakítani hasznosítható energiává.

A fűtőelemeket, mer azért nem lövik ki az űrbe, mer eléggé nagy költség a szökési sebesség elérése, és hiába állna föld körüli pályára, az állandó sugárzás befolyásolhatja a műholdak működését, és a nemzetközi űrállomáson tartozkodó emberek még nagyobb veszélyben lennének. A másik az üzem anyag a rakétában, és a környezet szennyezés. A sugárhajtású repülőgépek, az űrhajók fellövése, a rakéták, indításkor és állandó üzemben több tonna! nitrogén-oxidot termelnek. Ezt a repülőgépekkel kapcsolatban mindig elfelejtik meg említeni.

A "kiégett" fűtőelemek még használhatók. Úgy tudom, 6% ég ki belőlük - tehát újra feldolgozzák mind.

Ami viszont tényleg kiégett, azt nem jó kilőni, mert visszajöhet (és akkor nem egyben, hanem szétszóródik nagy területen).

Az űrben eleve nem jó szemetelni, mert valószínűleg nagyon sokáig ott marad, és előbb-utóbb ütközés lesz belőle.

A fentieken kívül a villámmal mégegy gond van, mégha be is fognánk, azt tárolni is kéne, hiszen energia nem csak akkor kell, amikor villámlik, és fordítva, amikor villámlik, akkor meg nem kell annyi energia. Az elektromosság tárolása megfelelő hatékonysággal, ipari méretekben pedig már régóta gond, és nem tűnik úgy, hogy egyhamar megoldódik, mégúgy se, hogy az akkumlátorok viszonylag gyorsan fejlődnek.

A fűtőelemet azért nem lehet kilőni pl: az űrbe, mertha a rakéta robban, akkor a környéket szépen beszórja radioaktív anyaggal. Egyébként nem is az elhelyezés a gond, a mostani földelatti tárolókban tökéletesen biztonságosan ezt meg lehet oldani, inkább attól tartanak, hogy mi lesz 100-200 vagy több száz év múlva, mert olyan előre egyszerűen nem tudunk tervezni, ha pedig pl egy földrengés megrongál egy ilyen tárolót, miközben unokáink már azt is elfelejtették, hogy ott valaha volt ilyen, akkor gáz van. Mármint nekik, minket már nem fog érdekelni:)

Jajj, mennyi offtopic hozzászólás. Pedig az első válaszadó leírta a helyes megoldást. Kicsit kiegészítem, hogy kerek legyen a kép. Akit bővebben érdekel a dolog, Prof. Horváth Tibor: Villámvédelmi felülvizsgálók kézikönyve c. kiadványt tanulmányozzák. Őt nevezik az egész világon a "villámvédelem nagypapájának". Én még anno a BME-n nála tanultam a Villámvédelem c. tárgyat.

Kicsit józan paraszti ésszel érdemes gondolkodni, és akkor nem nehéz átlátni a helyzetet. Érdemes megnézni kisebb-nagyobb robbanószerek energiáját, ami felszabadul. Már a legkisebbnél is kráter keletkezik, holott az energia szinte nulla. No, ha a villámnak olyan hűdenagy energiája lenne, ahová betalál, ott kő kövön nem maradna. Pedig másodpercenként igen sok villámcsapás éri a földet, pár hónap alatt megsemmisülne minden a földön :-).

A villámcsapásokat legfőképp villámáramuk szerint különböztetjük meg a témát illetően (most a többi besorolást hanyagoljuk). És szorítkozzunk kizárólag a felhő-föld villámokra, mivel erről van szó. A villámáram a villámok több, mint 50%-ánál 35kA. Kevesebb, mint 1%-uknál előfordulhat 600kA is. A villámlás időtartama néhány milliomod másodperc. Évente Magyarország területén mintegy harmincezer 30000 villámcsapás történik a föld irányába.

A villámokra még jellemző a fajlagos energia. Ez a + polaritásúaknak több, mint 10x akkora, mint a - polaritásúaknál. Viszont az utóbbiból 10x annyi van, azaz középértékben ugyanott vagyunk, ha a hasznosítást nézzük.

Az átlagos villám normál hasznosítást nézve kb. 3kWh villamosenergiát képes leadni a becsapási ponton átlagosan. Ha netán a teljes villámot, teljes hosszában valami csoda folytán hasznosítani lehetne (ami ugye lehetetlen), akkor kb. 100kWh energiát lehetne nyerni.

Most jön az izgalmas rész: 30ezer villám, 3kWh-val, 90000kWh összevetéshez: 0.09GWh. Magyarország napi villamorenergia szükséglete pl. a tegnapi napon 117GWh volt. Azaz, ha az egész éves teljes villámtermést 100%-ban tudnánk hasznosítani, akkor Magyarország villamosenergia ellátását bő 1 percig (egészen pontosan 66.5mp-ig) lehetne biztosítani. Azaz rendkívüli módon nincs értelme foglalkozni vele. Ha megnézzük, hogy ez pénzben a létező legkörnyezetszennyezőbb, leggazdaságtalanabb erőmű költségeivel számolva 2.7millió Ft-ot "spórolna meg" az egész országnak, amiből talán egyetlen villám felfogása és eltárolása sem lenne kivitelezhető, ez egy másik jellemző paraméter arra, miért kell azonnal elfelejteni a villámáram hasznosítását.

***

Viszont megragadom az alkalmat két nagyon fontos villámmal kapcsolatos dolog publikálására:

1. a villám RÖVIDLÁTÓ: a villámcsapás 20 méteres sugarú körben történik. Azaz ami 20 méternél messzebb van, az nem véd minket a találattól. Vízből azonnal kimenni, erdős terepen fémtárgyakat fa alá bevinni, és keresni egy olyan helyet, ami 2 egy vonalban lévő fától kb. 6-6 méterre van. Zárt lábakkal leguggolni, és megvárni a vihar végét. (természetes magas környezeti hatás építés) Ha van autó vagy busz, vonat, vagy bármi, ami ezekhez hasonlóan "körben: alul-felül-oldalon" fémből van (az ablakok megléte nem baj), be kell szállni. Ez a tökéletes védelem!

A youtube-n kitartó kereséssel erre rendkívül sok (40-60db) videót lehet találni, amit telefonnal vettek fel az utólag igencsak meglepett személyek. Van menet közben autóba csapó villám, és mindenki ment tovább, mintha semmi sem történt volna, és van 6 emeletes ház belső udvarába csapó villám is.

2. ha túlfeszültség ellen szeretnénk védekezni: csak a tökéletesen megépített, tudatosan tervezett védelem éri el célját. A rosszul megépített túlfeszvédelem, illetve ez villámhárítóra különösen igaz: nagyobb kárt tud okozni, mintha semmit sem tettünk volna az ügy érdekében.

Még egy fontos dolog: villámcsapott emberek 10%-a segítség nélkül túléli a villámcsapást. A maradék kb. 80%-a is túléli, ha azonnal újraélesztik, mert csak megáll a szív. Azaz ilyen esetben azonnal siessünk az áldozat segítségére, mert 90% az esélye, hogy túlélte. Ez is mutatja, milyen kis energia van a villámban.

szia.

Úy tudom már kisérleteznek mesterséges villám előállításával, de sajna ennek a létrehozása még több energiát ignyel mint amennyit kapnánk. :)