Föl lehet tételesen sorolni az összes kőkorszaki eszközt vagy azért ahhoz túl sok volt?

És sok csonteszköz is fennmaradt. A kőpattintásban használt agancscsonk -tól kezdve. Eszközmarkolatok. Furulyák/sípok. Ausztráliában 20k éves mamutagyar bumeráng is akadt már.

Valahol találtak nem csak nyílhegyet de a nyakánál a ragasztóanyag is fennmaradt. Az ilyen ragasztó/enyv is tulajdonképp egy eszköz és sok helyen sok féle módon felhasználható.

De barlang kifestésnél használt agyagból készült tárgyak is maradtak már meg. ( Nem kiégetett agyagról van szó! ) Pl amiben a világításhoz zsírt égettek vagy a festéket tartotta.

"Nincs is neve minden egyes darab kőnek. Vagy igen?"

A fene se tudja. Elképzelhető, hogy egy-egy jobban sikerült, tartósabb darab saját nevet is kapott a gazdájától az idők folyamán, ez fegyvereknél sem volt ritka. Viszont az is igaz, hogy a rosszul sikerült darabok kevésbé maradtak fenn az utókor és a leletlelencek számára.

#16: nem, hanem egyes őskori kultúrák jobban preferálták a csonthegyeket, mint a kőhegyeket. A régészetben a kultúra alatt a hasonló tárgytípusokat, díszítő motívumokat értjük. Az őskőkorban az eszközök kialakítási technikája alapján különítik el a kultúrákat, de nem az eszközről, hanem az adott kultúra első leírási helyéről nevezik el (pl.: Szeleta-kultúra a Miskolc melletti Szeleta-barlang után).

Nagy vonalakban a főbb eszköztípusok:

Kavicseszközök (ezek a legkorábbi időszaktól kezdve megfigyelhetőek gyakran Olduwian/olduvai kult.-nak nevezik). A korai Homo fajokra (pl. H. habilis, H. erectus, H. antecessor stb) köthető

Szilánkok - a magkőről lehasított, kisebb méretű kaparásra és vágásra alkalmas eszközözök. A magkő az a kő, amiről lehasítják a pengéket, hegyeket, szilánkot stb.-t (ásatásokon sokszor előkerülnek)

Pengék

Kaparók

Bifaciális eszközök - itt a penge mindkét oldalát kidolgozzák

Szakócák (ezek is bifaciális eszközök)

Különböző hegyek (lándzsa, később nyíl)

Kőbalták - ezeknek is sok formai variánsa előfordul)

Sarlóbetétek - a neolitikumtól (újkőkor) kezdve használták őket egészen a bronzkorig

A speciális anyagból készült darabokat valószínűbb hogy státusszimbólumnak rangjelzésnek ( a főnök dárdája ) esetleg rituális célra használták, mintsem gyakorlati felhasználásra.

És ha volt ilyen spéci tárgy annak esetleg nevet is adhattak.

Ritkán de előkerül ilyesmi is.

Ausztiában fellelt hegyikristály balta is ilyen lehetett:

[link]

De ha jól emlékszem spanyolban is találtak kőkori ( pattintott - faragott - csiszolt ) hegyikristály tárgyakat.

Távol keleten a Jade volt ilyen a leletek szerint.

Még ide is eljutott:

[link]

Dél amerikában a jade és az ametiszt volt ilyen.

[link]

Annyiban egészíteném ki EagleHUN előző válaszát, hogy a késő neolitikumban Nyugat-Európában szintén a jáde-eszközök voltak a státusszimbólumok. Itt a Kárpát-medencében ez az időszak már a rézkor (tőlünk nyugatra nem különítik el a rézkort a neolitikumtól, ott a neolitikumot a bronzkor követte). Nálunk a nagyméretű rézcsákányok és tőrök jelzik egyfajta "előkelő/főnöki" réteg meglétét (ezt csak érdekességkép jegyeztem meg, tudom, hogy a kérdésed a kőeszközökre szorítkozott).

Itt a Kárpát-medencében jellemzően kovát, vagy egyéb jól pattintható, de kemény kőzetet használtak a kőeszközökre. A 17. válaszomban írtam, hogy egyes őskori közösségek jobban kedvelték a csonthegyeket, ennek lehet az az oka, hogy a környékükön korlátozott mennyiségben fordult elő megfelelő kő. Pl. az Istállós-kői-barlangban nagymennyiségű csonteszköz is előkerült a kőeszközök mellett, az ezt a barlangot használó emberek mindkét nyersanyagot felhasználták. Ellenben a Szeleta-barlangban (pár ezerrel évvel korábbi , mint az Istállóskői) szinte teljesen hiányoznak a csonttárgyak (csak a behurcolt, elfogyasztott, vagy az embermentes periódusokban behúzódó és ott elpusztult állatokhoz köthető csontok kerültek elő)

Kifejezetten kedvelt kőzet volt az obszidián, amire egyfajta korai kereskedelmi hálózat is kialakult. Nálunk egyedül Tokaj területén fellelhető, de a Kárpát-medence távoli pontjaira (sőt a határain túlra is eljutott a régészeti leletek alapján)