Hány éves az emberiség? Mik és hány évesek a főbb állomások?

Attól függ honnan kezdjük. Többnyire a sapienstől veszik ami 300 000 év, de az emberek egyébként sokkal régebbiek, mint a sapiensek. A szőrvesztést is 3,31 ± 1,21 millió év környékére teszik. Ez folyamatos kutatások tárgya amúgy, szóval amit ma írunk, azt később máshogyan mondjuk már, mint ahogy a Homo neanderthalensis már sok esetben inkább Homo sapiens neanderthalensis. A bővebb időtartomány az több mint 4 millió év. Itt van egy youtube video és bár ezek a térképek egy-egy részletében pontatlanok, de nagyjából jók.

https://www.youtube.com/watch?v=pm-QKCmAY8E

Bocsi kérdező a késedelmes válaszért.

A kérdésben volt a szőr vesztés, kétlábon járás, beszéd és eszközkészítés és hogy ne legyen ömlesztett ezeket külön válaszokban biztos jobban át tudod majd tekinteni.

SZŐRZET ELVESZTÉSE

Erre is több kutatás van és összetett módon mutatható ki. A a genetikában ki tudják mutatni az egyes funkciókért felelős gén szakaszok kialakulási időszakait.

A bőr pigmentáció (melanin) és a verejték mirigyek kialakulása kapcsolatos a szőr elvesztésével. A napsütötte nyílt területeken (például szavannák) több napsütésnek és hőnek voltak kitéve az emberek, és a szőr helyett megjelent a hűtést adó izzadás, majd a szőrtelenség után a melanin bőr pigmentáció, ami védte a bőrt az erős napfénytől. Északra vándorolva vissza csökkent a bőr sötét pigmentációja. Ez egy ma elfogadottnak mondható nézet erről. Az emlősök többsége nem izzad úgy mint az ember és a szőrzet és emberihez hasonló izzadás fordítottan található meg. Kivétel a ló, ami izzad, de például a kutyák és a macskák már nem igazán izzadnak úgy, mint az emberek. Kutatások szerint ez fordítottan alakul ki a bőrben és vagy az egyik vagy a másik található meg.

Vizsgálták genetikailag a kialakulási időpontját az emberi tetű fejtetűre és szemérem tetűre való szétválásának időpontját amitől azt várták, hogy a szőr elvesztésére lesz egy jobb dátum, de váratlan eredményt hozott.

Kiderült, hogy az emberi szeméremtetű nem az emberi tetűtől származik, hanem a gorillatetűtől, amitől 3,3 millió évvel ezelőtt vált el a gorilláétól. Ezek alapján az emberek elveszítették a testszőrzetet (kivétel a haj) és erősebb szeméremszőrzet alakult ki és úgy tudott a gorilláról a szeméremtetű áttelepedni az emberre.

A ruhatetű, más néven testtetű pedig nagyjából 170 000 éve vált el a fejtetűtől, így ez a rendszeres és erősen takaró ruhahordás minimális dátuma, de további kérdés, hogy a ruhahordás után mennyi idővel alakulhatott ki a ruhatetű. Ráadásul a kevesebb szőr helyébe lépő izzadás fokozottabb test higiéniát tett szükségessé, így a szőrtelenséggel az ápoltság is vele járt.

Inkább csak mellékesen, ha esetleg beleolvasnál:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

KÉTLÁBON JÁRÁS

Izgalmas téma... Ez vizsgálható anatómiailag a csontvázakon és leletanyagban is, de itt van egy jól megőrzött lábnyom együttes. És bár ez nem a legrégebbi, de szépen megmaradt példa. Itt a sár illetve talaj olyan állagú volt, hogy még a lábujjak is jól kivehetőek (míg egy puhább, nedvesebb sárban a lábujjaknál összefolyik a sár).

- White Sands lábnyomok, US, White Sands Nemzeti Park

22 000 évesek

A 61 lábnyom között van női, férfi és gyerek lábnyom is és a többsége gyerekektől vagy fiataloktól származik.

Néhány kép:

[link]

[link]

[link]

[link]

Szintén mellékesen publikációk:

[link]

[link]

[link]

[link]

........................

De vannak régebbiek is, sőt nem is kicsit régebbiek.

- Trachilos lábnyomok

Görögország, Kréta

A kezdeti dátum is 5,6 millió év és a további vizsgálatok alapján inkább több mint 6 millió évesek.

[link]

[link]

[link]

CBC News (jó cikk képekkel)

[link]

Sci News

[link]

Publikáció

[link]

[link]

Trachilos lábnyomok - wiki

[link]

........................

- Laetoli-lábnyomok

Tanzánia, Ngorongoro Természetvédelmi Terület

3,6-3,8 millió évesek

Néhány kép:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Tanzania Tourism (képekkel)

[link]

Publikáció

[link]

Laetoli lábnyomok - wiki

[link]

[link]

LEGRÉGEBBI ESZKÖZÖK

A legrégebbi eszközöknél is millió éves időtartományról van szó. Ilyenek például az "Acheulean" típusú eszközök, amelyeket datálásuk szerint az 1 950 000 - 130 000 év közötti időszakban használtak. Az Acheulean eszközöket a Homo erectus és a Homo heidelbergensis ősi társadalma készítette és használta az élete során.

Így néz ki térképen ennek a eszköz lelet típusnak az elterjedése. A fő területei Afrika, Nyugat-Európa és India, de használták a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és részben még Délkelet-Ázsiában és Kínában is.

[link]

És példák hozzá...

KONSO RÉGÉSZETI LELŐHELY

(Konso-Gardula, KGA)

Etiópia, Konso Formation (Konso formáció)

A lelőhely a közeli Konso városról kapta a nevét és itt található Afrikában, mint a térképen. (Konso a hivatalos neve, másként Karat-Konso vagy Karat). A lelőhely pontos helyei Konso városától néhány km-rel északnyugatra találhatóak.

[link]

A Konso acheuli kultúrájából származó kőeszközök 1,9 és 1,3 millió évesek és a valaha felfedezett legrégebbi eszközök közé tartoznak. A Konso lelőhely együttes több mint 20 lelőhelyből áll egy 12x5 km-es területen, amiből itt most a képen az alsó, a "KGA12-A1" lelőhelyről származó kézi fejsze egy példa, ami 1,25 millió éves. Láthatóan szimmetrikusra készült és szabályosan cseppalakú is és ezek arra is rámutatnak, hogy a több mint egymillió éves embereknél már megvolt a geometrikusság felismerése, az elvont, absztrakt gondolkodás és a hozzá igazított eszköz készítés is. A szabályossága és minősége pedig akkoriban is nyilvánvalóan függött attól, hogy ki mennyire volt ügyes, vagy mennyire volt igényes, netán egy-egy eszköznél mennyi időt akart rászánni a készítésére.

[link]

Ha nem nyílna meg: [link]

( [link] )

Az Acheulean szerszámok többféle alakzattal is készültek - volt közöttük csepp alakú, körte alakú és ovális és alakú és határozott forma nélküli is, méretük pedig a 12-20 cm között mozgott és a minőségük is eltéréseket mutat. Mikro kopás elemzések alapján több funkcióra is használták az eszközeiket, mint a vadászat, állatok feldolgozása, bőrök feldolgozása, fa vágás, fás és lágy szárú növények vágása és ásás. Mindezen funkció változatosság az életmód komplettségét bemutatja.

.........

[link]

[link]

[link]

[link]

BESZÉD

A beszéd eredetének dátumához a beszéddel kapcsolatos szerveket, azok egyes részeinek kialakulását és a kapcsolódó genetikai szegmensek meglétét vizsgálják és azok idejét veszik szemügyre, valamint a csontleletben megőrzött koponya és nyaki részek összetevőit. A beszéd képzésénél több szerv is szerepet játszik és nagyon összetett a kérdés. Lényeges a szájüreg, a hangcsatorna és még az agy fejlődése is. Többnyire az összetett tárgyak elkészítése és tevékenységek is feltételezik a beszéd meglétét, mivel elég nehéz elképzelni bizonyos tárgyi dolgok készítését összetett gondolkodás és kommunikáció és szimbolizmus hiányában.

De vajon mikor fejlődött ki az emberi nyelv? Erre több kutatás és becslés is van és még nem körvonalazódott annyira jól a beszéd időpontja. Kutatások rámutatnak egészen a több millió évtől, a néhány százezer éven át, egészen a néhány tízezer éves feltételezésig (ami talán túlzóan késői). Többnyire minimálisan is a Homo sapienstől már beszédet lehet feltételezni, de a kutatások elég szétszórtak.

Például nehézség ennek megállapításában, hogy bizonyos állatok, például madarak teljesen más anatómiával is képesek utánozni az emberi hangokat. Egy papagáj vagy holló is képes emberi beszéd szavainak visszaadására és ezek miatt az ősi emberek nem a teljesen mai anatómiáját nem lehet kizáró érvként értelmeznünk a beszédképesség hiányára. A neandervölgyiekről is azt találták, hogy a mai beszédhangjaink összességét ugyan nem tudták kiejteni, de volt nyelvük és beszéltek. Tehát elég összetett a kérdés.

A nyelvről azt tartják, hogy általánosan kiemelkedő az ismeretek továbbadásában egy bonyolultabb eszköz elkészítésénél. Állatok inkább csak használnak egyszerű dolgokat, mint egy fadarab vagy kő, de nem készítenek igazán eszközöket. Egy letört fadarabtól már bonyolultabb eszköz elkészítésénél, mint köveket pattogtatni élesre vagy lándzsákat és fejszéket készíteni, ott már szükséges a nyelv a részletek és készítési módszer átadásához és nyelv nélkül képtelenségnek hangzik a jellemzően emberi eszközök generációkon áthagyományozódása.

Leginkább azt feltételezik, hogy az eszközkészítési készségek és a nyelvi készségek együtt fejlődtek és az emberi beszéd valószínűleg már több millió évvel ezelőtt fejlődésben volt. Feltehetően az első beszélt nyelvek az Homo habilis (2,4-1,4 millió év) vagy Homo erectus (1,9 milliótól 100 000 év) fajok idejében alakultak ki és a Homo sapiens 300 000 évvel ezelőtti megjelenésének idején már a komplexebb nyelvi készségekről lehet beszélni.