Miért a Gízai Piramisokra hiszik azt, hogy lehetetlen volt akkori technológiával megépíteni, amikor az Athéni Parthenón sokkal bonyolultabb, fejlettebb konstrukció?

Már régen megállapították, hogy akkoriban, amikor a piramisokat építették, ott folyó volt.

A Pantheón Krisztus előtt az V. században épült.

A piramisok Krisztu előtt 2600-2500-körül.

Miről beszélsz?

Parthenón vs. gízai nagy piramis

Alapterület: 2482 m² vs. 53 000 m².

Magasság: 13,7 méter vs. 137 méter.

Tömeg: ~20 ezer tonna vs. ~6 millió tonna.

A legnagyobb kövek tömege: 15 tonna vs. 70–80 tonna.

Kövek száma: 13 400 vs. 2,3 millió

Építésének az ideje: i. e. 5. század vs. i. e. 26. század.

Az építés ideje: 10 év vs. 20 év. (Ennek megítélése a fenti adatok tükrében érdekes.)

Van itt némi nagyságrendi eltérés az adatok között. Nyilván a Parthenón sokkal precízebb, kidolgozottabb, de összességében kevésbé hihetetlen a felépítésének a ténye.

"mert a mai technokrata társadalomban nem hiszik el, hogy egyszerű eszközökkel is lehetséges maradandót alkotni"

Ebben az az igazán vicces, hogy ha most történne egy katasztrófa, és az emberi faj holnap kipusztulna, akkor már rég kábé minden elporladna, amit ez a technokrata társadalom eddig épített, a gízai piramisok még mindig állnának.

> mert a mai technokrata társadalomban nem hiszik el, hogy egyszerű eszközökkel is lehetséges maradandót alkotni

Ó, itt nem is a maradandóság a lényeg. Az hihető, hogy egy ősi civilizáció egyszerű eszközökkel maradandót képes alkotni. Ami meghökkentőbb, az inkább a dolog monumentalitása. Ha igaz az, hogy 20 évig épült, és feltéve, hogy azért éjszaka, sötétben nem dolgoztak, tehát napi átlag 12 órás munkaidővel számolunk, akkor az azt jelenti, hogy átlagosan kétpercenként került egy kőtömb a helyére, percenként kb. 1 tonnányi kő.

És itt nem is az erőfeszítés a pláne. Egy gúla súlypontja a magassága negyedénél van, így átlagosan kb. 34 méterrel kellett megemelni csak függőleges irányban a köveket. Oké, ha pl. 50 ember ha láncba áll, akkor mindenkinek csak 68 cm-t kell emelni. Ha van 100 lánc, akkor az lánconként csak 10 kg, ergo egy embernek egy perc alatt 10 kg-nyi tömeget kell 68 cm magasságba emelnie. És ehhez még csak 5000 ember kellett és még nem is használtunk eszközöket, állati erőt stb…

Hát de itt alkalmasint 70–80 tonnás osztatlan tömegeket kellett egyben mozgatni úgy, hogy eléggé pontosan kerüljenek a helyükre a dolgok, hogy statikailag is rendben legyen minden végig, és hogy ez a hatékonyság minden emberi körülmény ellenére is fenntartható legyen (Béla beteg, Józsinak megrándult a bokája), kilogisztikázni, hogy minden alapanyag, eszköz a megfelelő időben a megfelelő helyen legyen megfelelő mennyiségben, elkerülni, hogy a párhuzamosított munkafolyamatok akadályozzák egymást, miközben járatokat is ki kellett alakítani, nyilván az élelmezést is meg kellett szervezni stb. stb… Nem is a megvalósítás maga az, ami hihetetlen, hanem a megvalósítás megszervezése, koordinálása a kor adta eszközökkel, na az az, ami bravúros.

A középkor eleji fejlett fahajók teherbírása 200-600 tonna volt. Az egyiptomi nád és kezdetleges fahajók teherbírása jó ha elérte a 100 tonnát, hosszúk 10-13 méter volt. Ehhez képest az egyik Ámon-templomnál áll két 30méter hosszú, egyenként 700tonna súlyú obeliszk. Ekkora teherbírású hajót csak a XIII. században tudtak először építeni.

És lehetne sorolni az anomáliákat.