Miért stabilabb a Cu (II) -ion, mint a Cu (I)?

Összességében az alhéjnak ekkor a legkedvezőbb az energiája, ha gömbszimmetrikusak. Ez akkor tud megvalósulni ha az alhéj telített, vagy félig telített. (tehát minden pályán 2-2 vagy 1-1 elektron van)

Ezért következik be az az eset, hogy a réz elektronszerkezete

[Ar]3d9 4s2 helyett 3d10 4s1

nézzük meg a két ion szerkezetét (amiket hibásan írtál fel)

Cu(I) [Ar] 3d8 4s2

CU(II) [Ar] 3d7 4s2

Ha megnézzük, akkor a réz II esetén a d pályák mindegyike félig telített (tehát gömbszimm az alhéj), míg a Cu(I) esetén nem. Ezért a Cu(II) a stabiabb.

Remélem seikrült érthetően elmondanom, ha mégsem, kérdezz bátran;)

előző vagyok

hozzáteszem még hogy a réznél a 3d és a 4s pálya energiája közel van egymáshoz

egyébként

ugyanezért stabilabb a Vas(IIi) a vas(II)-nél. Leadja a 2 s-t (ami nagyobb energiájú) és a szimmetria(energia!) miatt még egy d-t

bocsi, igazad van. Valamiért az f pályákon járt az eszem.

SZóval a Cu 4s és 3d pályája közel van egymáshoz energiában. Ezért egy 4s elektron átugrik energetikai okokból a 3d-re.

Amikor lead egy elektront a Cu, megváltozik a 4s energiaszintje. Mostmár kedvezőbb lesz a 4s pálya energiája, hiszen a 4s elektronoknak nagyobb az energiája, mint a 3d eketronoknak, ezért is nagyobb a pályájuk energiaszintje.

Magyarul a 4s elektron visszaugrik a saját pályájára.

Ott viszont mostmár magányos, viszonlag nagy energiájú elektronként lesz jelen, melynek leadása kedvezően hat.

Tehát a lényeg az, hogy 4s pálya nagyobb energiájú mint a 3d.

Bocsi mégegyszer, amit írtam iga, de nem a rézre.