Nátrium hidroxid (nátronlúg, marónátron) kellene nekem sörfőző eszközök tisztításához nagyon egyszerűen, kifejtem. Hol lehet az optimum?

Trisóval nyomom, nátrium perkarbonáttal (oxigénes fehérítő szagtalan változataival) kicsit megtámogatva. Lehet maradok ennél, csak így sokáig tart "megkezdeni" a durvább dzsuvákat, vagy kell minden nehezebben elérhető helyre kitalálnom valami célszerszámot, amivel legalább egy dörzsiszivacs biztonsággal eljuttatható úgy, hogy kellő erőkifejtés is lehetséges. Esetleg zsebbe nyúlok, hogy ne támaszkodjon soha az eljárás ilyen eszközökre, mint pl a 20 literes hdpe kanna, aminek még a fogantyúja is üreges, hogy lehetőleg minél jobb eséllyel maradjon benne életképes sörrontó, jó stabil biofilmbe zárkózva, vagy legalábbis jó embert próbáló legyen megnyugtatóan tisztának nyilvánításig pucolgatni... :)

Fórumok népe közt mindig akad, aki ezt nyomja, általában a főzdei múlt és a perecetsav túlzásnak tartása otthonra ezt hozza, meg persze a sikálás nem szeretése amikor esetenként egy-két csúnyán úgy maradt cuccal párosul. Tud egy-egy főzőnap elég hosszú is lenni, sose lankad a kísérletező kedv, elég sokan több erjesztőbe dolgoznak, és van, ami nem jön sehogy össze egyetlen nagy főzetből, kell újabb, ami akkor már kisebb, kezelhetőbb. Van, aki párhuzamosít, de eltakarítania többszörösen kell akkor. Előfordul, hogy a nap vége felé, szent cél ide vagy oda, kell egy kis dopping, és van, hogy fáradtan a kissé vaskos házi (van az úgy, hogy az a kevésbé kapós, abból marad csak a jócskán elhalogatott főzőnapra) valahogy legyőz, mielőtt a ragacsosabbját elmosnád. Nagyon törekszünk rá, hogy sose legyen, de az élet nem törekszik velünk... Műanyagokat meg pl sikálni se lehet, ha hideg oldalon használod őket, és itt szilikon csövekről, vödrökről, tölcsérekről, ilyenekről beszélünk, amiket kivétel nélkül mindig azonnal a használatot követően kell nulla szennyeződésre tisztítani. Erre pl irdatlan jó a trisó+perkarbi kombó, csak átöblögetsz vele egy edényt, leöblíted vízzel, és bőven a legdurvábban nyikorgósan tiszta mindenütt. Rászáradt dolgoknál meg áztatás meleggel, aztán trisós dolog a legforróbb vízben, amit az eszköz bír, és mozgatni, hagyni hatni, szükség esetén ismételni, vagy elsőre is szivaccsal simogatni már az első áztatást követően pár l töményebb trisós oxis vízzel.

Na, aztán a végét meg elfelejtem ismételgetni: ezért lenne jó inkább egy veszélyes anyaggal vigyázni, kőkeményen implementálni a biztonságos tárolását, hogy elő lehessen venni egy-egy ilyen anomáliánál. Meg azért van az úgy, hogy használt cumót is elég érdekes állapotban veszel, és olyankor része a megérősségnek, hogy ne kelljen vesződni vele, csak hagyod hatni az aduászt rajta, gondosan körbeöblíted túl sokszor meg még kétszer, és van egy tök jó bármid gombokért.