Hogyan tudnám ezt a "sorba rendezési" problémát megoldani kicsit tudományosan?

Ehhez tudni kéne, millyen elven működik a játék.

Az erőforrások biztosan a tieid, vagy gyorsan elfogynak, vagy vetélkedni kell értük?

Milyen a maximális ember létszámod? A dolgozók/ katonák aránya kötött- e?

Milyen gyorsan kapsz ellenséget, és mi ellene a legcélravezetőbb védekezés?

Játékonként, a preferált vagy kapott skillekként, nehézségi fokonként más lehet a megoldás.

Egy ország gazdasági rendszerének működtetése pont ilyen probléma, csak éppen sokszorosan bonyolultabb.

z

Igen, a dinamikus programozás lehet egy módszertan. Vagy az úgynevezett optimális programozás elmélete (első a diszkrét rendszerekre, második a folytonos rendszerekre). Azonban a módszertan lényege, hogy legalább három dolgot kell előbb eldönteni. 1. meg kell mondanunk, hány változós problémáról van szó. 2. meg kell mondanunk, mik a környezeti feltételek. 3. meg kell mondanunk, mik az összefüggések az egyes változók között.

Amíg ezek nincsenek meg, addig azt sem tudhatjuk, a számos módszer közül melyeket vizsgálunk alaposabban. H ehhez minden ismeret adott, akkor meg kell határozni azokat a paramétereket, amelyeket mi szabályozhatunk (adott feltételek mellett). Ezután megtervezhetjük az adott módszertan programját, amelynek a számítási algoritmusa eléggé munkaigényes, ezért csak számítógéppel esélyes.

Ha a fentiekre nincs elég információnk, akkor rengeteg konkrét eset statisztikájából leszünk kénytelenek az összefüggéseket kihámozni. Amíg ez mind nincs meg, nem fogjuk megoldani a problémát.

Van még egy heuriszikus módszer, amihez komoly szakismeret kell, ez az adatok alapos tanulmányozása utáni becslés, ami esetleg jó közelytést adhat.

A konkrét esetre vonatkozóan néhány szempont (a leírás hézagos, így teljes nem lehet). Tudni kell, mekkora az emberi erőforrás kapacitása, milyen határok között változhat, illetve mi befolyásolja ezt és hogyan. Ha többféle szerep van, akkor külön külön. Tudni kell hogy az ember mit és milyen sebességgel tud elvégezni (ha például épít, egy objektumhoz hány ember hány napja kell, ha szállít, egy ember milyen tempóban és mennyi holmit képes elszállítani, ehhez meg kell adni a megfelelő távolságokat is). Tudni kell a költségeket (pénzben vagy természetben, továbbá hogy miféle feltételek mellett jutok hozzá, illetve tudom konvertálni.

Összességében szinte nulla az esély a folyamatok lefolyásának (a függvénykapcsolatoknak) a meghatározására, a peremfeltételek kidolgozására, pedig ettől függ, melyik módszertanba ássuk bele magunkat. Az ilyen típusú játékoknál az első 5-10-20 játék célja a különféle stratégiák kipróbálása és az eredmény elemzése. Egyes stratégiákat azonnal el kell vetni, mert annyira kudarcosak, másokat azért kell figyelni, hogy finomíthassuk. A konkrétan mondottak alapján pl. raktárépítéshez 500 fa után a többi feltétel hasonló fejlesztése jó gondolat, általában az egyensúlyos játék. Mivel itt van szerepe a szerencsének is ezért ezzel a módszerrel is nagyot bukhatunk, de hosszú távon (pl. 10-ből 7-szer) ez a legeredményesebb.