Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Egy negatív számot nem lehet...

Egy negatív számot nem lehet páros nevezőre leegyszerűsített tört számra emelni, ennek mi az oka?

Figyelt kérdés
Azt értem hogy a negatív számnak nincs valós számok közt négyzetgyöke és páros kitevős magasabb rendű gyöke sincs: Nem értem mi okozza egy pozitív számok halmazàn vele rokon művelet meghiúsulását.

#Páros gyökkitevő negatív alap #páros nevezőjű kitevő, negatív alappal #műveleti azonosság oka
júl. 2. 22:08
 1/4 A kérdező kommentje:

Ezek szerint a páros nevezőjű törtre hatványozás ugyan az mint a páros gyökkitevővel.való gyökvonás? Semmi különbség nincs a két művelet közt?

A páratlan kitevős tört hatvány ( ha a nezező prím) akkor mindig megoldható, mert az páratlan gyökkitevőhöz vezet? Ha a páratlan nevezős tört páros nevezőjű kitevőre egyszerűsíthető, akkor a negatív hatványalap nem emelhető a szóban forgó kitevőre?

júl. 2. 22:12
 2/4 anonim ***** válasza:

Gyök_y(x)=x^(1/y)

Definíció szerűen.

júl. 2. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 2*Sü ***** válasza:

Negatív alap esetén van némi probléma. Definíció szerint (vagy inkább a permanenciaelv miatt):

x^(1/3) = ∛x


Innen megint csak permanenciaelvből következően:

x^(a/b) = ᵇ√(xᵃ)


Egy negatív számnak a páros egész kitevőjű hatványa mindig pozitív, pl. (-2)⁴ = 16. Így aztán negatív számból nem lehet páros kitevőjű gyököt vonni, ergo ha a kitevő egy páros szám reciproka, akkor a hatvány nem lesz értelmezhető.


Mivel egy negatív számnak a páratlan egész kitevőjű hatványa szintén negatív – pl.: (-2)³ = -8 vagy (-2)⁵ = -32) ezért értelmezhető lehetne a (-8)^(1/3) = ∛(-8) = -2 vagy a (-32)^(1/5) = ⁵√(-32) = -2.


Ez viszont felvet egy problémát. Ugyanis:

(-8)^(1/3) = ∛(-8) = -2


De 1/3 = 2/6, ezzel behelyettesítve:

(-8)^(2/6) = ⁶√((-8)²) = ⁶√64 = 2


Mi a megoldás? Nincs egységes álláspont, de a következőkből lehet választani:

1. Negatív alap esetén csak az egész kitevőjű hatványt értelmezzük.

2. Negatív alap esetén a törtkitevőjű hatványt a komplex számok többértékű hatványfogalmával értelmezzük.

3. A törtkitevőjű hatványt a valós számok hatványaként csak úgy értelmezzük, ha a tört tovább nem egyszerűsíthető és a nevezője páratlan.

júl. 2. 23:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 2*Sü ***** válasza:

Kiegészítés. Ugye a hatványozás a természetes számok esetén nem más, mint inkrementális (ismétléses) szorzás:


4⁵ = 4 * 4 * 4 * 4 * 4 (ötször szorozzuk össze a négyeseket)


Ennek vannak bizonyos összefüggései. Pl. a szorzás kommutatív művelet, így:

4³ * 4² = (4 * 4 * 4) * (4 * 4) = 4⁵

Általánosan:

x^(a+b) = x^a * x^b


Vagy:

(4³)² = 4³ * 4³ = (4 * 4 * 4) * (4 * 4 * 4) = 4⁶

(4²)³ = 4² * 4² * 4² = (4 * 4) * (4 * 4) * (4 * 4) = 4⁶

Általánosan:

(x^a)^b = x^(a*b) = x^(b*a) = (x^b)^a


A műveletek kiterjesztése általában a permanenciaelv alapján történik. Tehát úgy terjesztjük ki a műveletet, hogy az összefüggések továbbra is érvényben maradjanak.


Így pl.:

x^(-a) = x^(0-a) = x^0 / x^a = 1 / x^a

Vagy pl.:

x^0 = x^(-1+1) = x^(-1) * x^1 = 1/x^1 * x^1 = 1/x * x = 1


Innen jön az, hogy:

x = x^1 = x^(n/n) = x^(n * 1/n) = (x^(1/n))^n

Mi is az x^(1/n). Egy olyan szám, amint n-dik hatványra emelve x-et kapunk. Hoppá, de hát ez a definíciója a gyökvonásnak. Így:

x^(1/n) = ⁿ√x

júl. 2. 23:43
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!