Ha a 365 napból csak mondjuk 300-at kelne fel a Nap a Földön, annak milyen ökológiai hatásai lennének?
A kérdést ez ihlette: [link]
Itt van olyan, hogy naponta(!) 2,107,385,185,065 mWh energia éri el a Földet a Napból, viszont eközben szintén naponta "csak" 336,474,620 mWh energiát használunk fel.
Azaz durván 2000x több energia éri el a Földet, mint amennyit felhasználunk.
Ha tegyük fel, elméletben lenne olyan technológiánk, hogy ezeknek a sugaraknak legalább a 90%-át hasznosítani tudnánk egy bolygóméretű ernyővel, ami így egyúttal felfogná azt, tehát az nem érné el a Földet arra az időre, amíg az ernyő nyitva van és a telefonos gyorstöltőhöz hasonlóan valami Li-Ionnál jobb generációs szilárdtest akkumulátorba vagy szuperkondenzátorba lenne töltve ez az energia, akkor ez így mennyit ártana a Föld élővilágának, tekintve, hogy a sarkvidékeken most is vannak olyan időszakok, mikor fél évig van nappal és fél évig éjszaka.
Itt pedig arányosan lenne eloszlatva, hogy mely területeket nem ér napfény amiatt, mert éppen akkor nyitva van az ernyő.
Tehát mondjuk évi 50, de lehetne kevesebb is napon ilyen "sötét nap" lenne. Mint a vallási ünnepek, a sábat a zsidóknál, meg a vasárnap a kereszténységben, lennének ilyen kijelölt sötét napok, amikor energiát csapolnánk a Napból.
Cserébe teljesen tiszta, megújuló forrásból lenne a Föld energiájának 100%-a és a jelenlegi (amúgy folyamatosan növekvő) energiaigény 2000x-ese állna rendelkezésre.
válasza: válasza:
válasza:"Azaz durván 2000x több energia..."
Az egyik (osztandó): 2,107...
a másik: 336,474...
Nem írtam be számológépbe, de anno tanultam papíron osztani.
Ránézésre, hogy lesz ebből 2?
válasza:Kérdező - és mi lenne akkor, ha csak simán az összes háztetőt és sivatagos területet napelemekkel fednénk le?
Ennek szinte nulla negatív ökológiai hatása lenne (az élő sivatagos területeken lehetne ökostabilizációs sávokat hagyni), és ez teljesen elég lenne a lakosság és a könnyűipar igényeinek a kielégítésére - vagy még annál jóval többre is!
válasza:1. Rézkábeleket alapból nem használnának, mert az alumínium sokkal gazdaságosabb. Távolsági energiaszállítás leginkább csak szupravezetőkkel és/vagy vegyi fixációval lesz gazdaságosan lehetséges. A vegyi fixáció megoldja a tárolás, a közlekedési felhasználás és a koncentrált nehézipari felhasználás problémáit.
2. A telepeket elég perifériásan védeni automata felügyeleti eszközökkel.
3. A célra alkalmas sivatagok gyakorlatilag kihasználatlan területek, így a birtokjog egy átfogó nemzetközi szerződéssel megoldható.
4. A világűrbe telepített napkollektoroknál alapból nem kell, hogy árnyékot vessenek a Földre, csak az energia leszállítása okoz jelenleg leküzdhetetlen problémákat.
válasza:5# van ehhez elegendő nyersanyag? én úgy tudom, hogy nincs.
de amúgy inkább azt kellene megvizsgálni, hogy milyen az a jó társadalom, ami nem termel ilyen extrém egyenlőtlenséget, kiszámítható, és nem szükséges a fenntartásához a világ minden energiája :-)
válasza:#8 - van elég nyersanyag, ez inkább csak gyártáskultúra és hozzáállás kérdése. A fotoszintézist is megoldja az élővilág abból ami bőven van, mi miért ne tudnánk ugyanezt megcsinálni? Tán nincs elég homok a sivatagban az üvegtáblákhoz?
Ami a társadalmat illeti, abban teljesen egyetértek, mert ez a fő probléma! A harmadik világháború után majd lassan kezdhetünk tervezgetni...
válasza:A kérdés szövegének és a kommentjének fogalmilag egymáshoz semmi köze.
Ami a föld energiaproblémáit illeti, ennek sok dimenziója van. Egyik a tudatlanság, másik a mohóság, és harmadik lényeges, hogy a változás indig sérti valakik érdekét, ezért a zömük ellenáll.
Az energiaprobléma nem elsősorban forrástalálási kérdés, sokkal inkább egyensúlyi. Ma a pazarlás mérhetetlen (szó szerint is). A legfejlettebb társadalmak ökológiai lábnyoma kb. 5-7 (egyes helyeken 20 fölött), eközben számos helyen nagy tömegeknél a tizedet sem éri el. Ez azt jelenti, ha a föld a mai valós szükségletei szerint fogyasztana, akkor az kevesebb lenne a ma mértnél. Ha létezne szervezett hulladékhasznosítása, akkor rengeteg dolgot nem kellene gyártani, ami nagyon sok energia megtakartásával járna.
Vagy például ha Magyarország optimalizálná energiafelhasználását, akkor fele ennyi elég lenne, miközben sokan élnének a jelenleginél minőségibb életet. Nagy a beruházási költsége? igen, és egy év alatt visszajönne. A fő akadály a meg nem értésből következő manipuláltság, ennélfogva az elzárkózás, az igénytelenség és a tudatlanság. Egy példa: egy társasház egy ostoba öntelt és a témához nem értő tulajdonos hatására hajlandó volt háromszor akkora költséggel úgy "felújítani" saját házának tetőszigetelését, hogy hatására a lakások harmadának (a felső szintnek) energiaszükséglete nagyjából a duplájára nőtt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!