Hogyan van megoldva az 50 hertzes elektromos hálózat szinkron üzeme és teljesítményillesztése kontinentális szinten?
Az elektromágneses hullámhossz 50 hertzen kb. 6000 kilométer.
Nyilván az európai távolságokon belül is könnyen túlléphetjük a negyedhullámhosszat, ami értelemszerűen hatalmas galibát jelenthet. Már egy néhány száz kilométeres távvezetéknél is komoly oda-vissza verődések keletkezhetnek hirtelen terhelésváltozások esetén.
Hogy van nagyobb távolságok esetén leküzdve ez a probléma?
Európai viszonylatban hogy viszonyulnak az 50 hertzes váltófeszültségű elosztási pontok pillanatnyi fázishelyzetei egymáshoz a távolság függvényében?
A kérdésem legfontosabb része:
"Európai viszonylatban hogy viszonyulnak az 50 hertzes váltófeszültségű elosztási pontok pillanatnyi fázishelyzetei egymáshoz a távolság függvényében?"
Ennek az időbeli vizualizációja úgy nézhet ki, mint egy hullámzó vízfelszín?
Milyen logika szerint szabályoznak? Elégséges a helyi mérések alapján - vagy teljesen központosított rendszert használnak ehhez? Esetleg eme két lehetőséget egyszerre bizonyos arányban?
Nézd, én ezt a helyedben nem aggódnám túl. Az, hogy itt netezel vidáman, az azt jelenti, hogy az európai rendszer működik, tehát a problémákat meg is oldották annak idején.
Két témát vettél egybe, amely kettőnek nem sok köze van egymáshoz.
Nézzük az elsőt. Belemásztál egy csemege részletkérdésbe, de nincs hozzá alapműveltséged, mert ha lenne, akkor nagy vélhetőséggel észrevetted volna azt, hogy írtam kulcsszavakat. Bár az kétségtelen, hogy a magyar nevek nem olyan jók, mint az angol összefoglaló név. Magyarul kereszt-, hossz- és ferdeszabályozást emlegetnek, angolul meg összefoglalóan phase shifting transformer (a ferdeszabályozást írtam, abból lehet tovább ugrani). Ezzel lehet szabályozni párhuzamos ágak között a wattos és a meddő energia áramlását. Ez visszafelé nézve azt is jelenti, hogy valamennyi fázistolás az nem "értelemszerűen hatalmas galibát", hanem az áramlás arányainak megváltozását jelenti.
Ami a hullámjelenségeket illeti, ott igen egyszerű a képlet: túlfeszültség levezetőt terveznek be. Ahová nem terveznek be ilyent, de a gyakorlatban bebizonyosodik, hogy kellett volna, mert valamit tönkretett a túlfeszültség, oda meg utólag építenek be. Egészen extrém feszültségeknél más is lehetne, például ellenálláson keresztüli kikapcsolás.
#4 (12:10) - ne izgulj, mert 25 éve foglalkozok elektronikával, csak nem vagyok energiaellátó-hálózati specialista - tehát azért van valamennyi "alapműveltségem", hisz egy laikusnak eszébe se jutna ilyen kérdést megfogalmazni.
A kérdésem lényege viszont a #3 pontosításomban van még egyszer világosan megfogalmazva, erre viszont még nem érkezett kielégítő válasz. Nem lett megválaszolva, hogy tér- és időbelileg hogyan alakul az egyes csomópontok fázishelyzete egymáshoz viszonyítva.
Szintén nem világos, hogy egy erőműnél (vagy egy nagy vételezési pontnál) csak lokális mérések alapján, vagy központilag számolt paramétereket is figyelembe véve szabályoznak-e vagy sem.
"Szintén nem világos, hogy egy erőműnél (vagy egy nagy vételezési pontnál) csak lokális mérések alapján, vagy központilag számolt paramétereket is figyelembe véve szabályoznak-e vagy sem."
Szinkronozásról beszélünk vagy a termelésről?
"Nem lett megválaszolva, hogy tér- és időbelileg hogyan alakul az egyes csomópontok fázishelyzete egymáshoz viszonyítva."
Megválaszolom harmadszor is. :D Ahogy akarják, hogy viszonyuljon,és ezt a legalább kétszer említett eszközökkel érik el.
#6
Üzemeltetett hálózatról beszélünk, ahol ingadozik a vételezés.
#7
Akkor hogy néz ki a pillanatnyi fázishelyzetek térképe a fizikailag kétdimenziósnak értelmezhető hálózaton? Mint egy gyűrött sakktábla?
Vannak olyan pontok a hálón, ahol a fázishelyzetek szabályozással állandóra vannak rögzítve? Milyen tervezési szempontok alapján vannak elhelyezve az egyenáramú kapcsolatok?
#6 Üzemeltetett hálózatról beszélünk, ahol ingadozik a vételezés. -> így értelmesebb a kérdés.
Vannak irányító központonk, vannak szabályzó központok, és az erőmű is szabályoz. Alapvetően ez össze van hangolva. Egészen összetett. Régebben a Mavir (aki nálunk a rendszerirányító) honlapján tök jól le volt írva, most nem néztem,hogy fent van-e még.
Azt tudom hogy vannak csúcserőművek Magyarországon is, az összes többi azokhoz igazítja az 50Hz -et.
( Paks nem csúcserőmű, így önállóan nem tudja feléleszteni a hálózatot, 0 betáp mellett elindulni sem tud! )
Hogy a határon átadott áramok frekvenciáját hogyan szinkronizálják össze az jó kérdés. Más országokban a saját csúcserőműveik a saját 50HZ -üket adják le. Így a határokon garantált a fáziseltérés de valahogy megoldják hogy ebből baj ne legye. Vagy pedig a németországból rádión sugárzott központi időhöz igazítják a csúcserőműveket és akkor mindegy hogy Cseh vagy Magyar 50Hz mert az fázisra is azonos lesz. De ez utóbbi részemről csak tipp.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!