Meddig számít egy ország éghajlata kontinentálisnak?

#1 Ezen a fórumon valaki túl komolyan vette a globális éghajlati osztályozási rendszereket. Amiknek az a céljuk, hogy nagy vonalakban meg lehessen különböztetni egymástól a bolygónkon található különféle éghajlati típusokat. A különféle osztályok kapnak egy elnevezést, amik nem feltétlen fedik a valóságot (különösen az adott osztály határterületein).

A Köppen-féle rendszerben a szerző eredetileg egy meleg és egy hideg részre osztotta a mérsékelt öv azon részét, ahol elég csapadék hull ahhoz, hogy ne kerüljön "sivatagi" vagy "félsivatagi" kategóriába. Ezek a C és D kategóriák. A választóvonalat ott húzta meg, hogy télen kialakul-e tartós hótakaró, eszerint ő az "enyhe" és a "havas" címkéket használta. A későbbiekben azonban átalakult a dolog, inkább a 0 °C-os határt kezdték használni, valamint az elnevezések is megváltoztak. A D kategórián belül további felosztás, ha legfeljebb három hónap van 10 °C felett (nagyon rövid nyár, hosszú tél), akkor "szubpoláris", egyébként "nedves kontinentális". Ez csak egy elnevezés, nem alkalmas arra, hogy egy éghajlat óceáni/kontinentális jellegét jellemezzük vele (a "sivatagi" vagy "félsivatagi" elnevezésű területeken általában sokkal erősebb a kontinentális jelleg, mint a "nedves kontinentális" területeken). Erre sokkal inkább olyan mérőszámok használatosak, mint például a legmelegebb és leghidegebb hónap hőmérsékletének különbsége.

Magyarország esetén végképp értelmetlen alkalmazni ezt a felosztást, ugyanis nemcsak hogy 0 °C közelében van a leghidegebb hónap középhőmérséklete, hanem egy másik fő választóvonal is itt húzódik, mivel 22 °C körüli a legmelegebb hónap középhőmérséklete. Eszerint tehát 4 különböző éghajlatba esnek az országunk térségei, az újabban szokásos elnevezésekkel Győr éghajlata "óceáni" (január +0,3 °C július +21,6 °C), Siófok "nedves szubtrópusi" (január +0,2 °C július +22,9 °C), Szolnok "forró nyarú nedves kontinentális" (január -0,5 °C július +22,6 °C), Miskolc pedig "hűvös nyarú nedves kontinentális" (január -1,3 °C július +21,3 °C).

Komplett hülyeség, nincs 4 különböző éghajlat az országban, minimálisak az eltérések, az egész országunk egyetlen éghajlathoz tartozik, mely átmenet a mérsékelt öv hidegebb és melegebb része között, valamint átmenet a mérsékelt öv óceáni és kontinentális része között.

"átmenet a mérsékelt öv óceáni és kontinentális része között"

de most akkor kettő van? Általánosban valamikor 62-ben úgy tanultuk, hogy Sopron meg Nyíregyháza az nem egyforma éghajlatú.

#5

Nincs kettő, globális mércével egyetlen éghajlatunk van, amelyet sem telibe óceáninak, sem telibe kontinentálisnak nem lehet nevezni, mert átmenet a kettő között.

Ha kizárólag hazánk területét nézzük és osztjuk fel egymástól (kis mértékben) eltérő éghajlatú körzetekre, lehet értelme egy olyan kijelentésnek, hogy Sopron és Nyíregyháza nem egyforma éghajlatú. De ha kicsit is tágabb környezetet nézünk, ezek elenyésző különbségek (1-2 °C középhőmérséklet eltérés télen Sopron, nyáron Nyíregyháza javára, kb. 10-20 % átlagos csapadék eltérés) - ha ezeket eltérő éghajlatnak tekintjük, akkor csak Európán belül több ezer különálló éghajlatot kéne megkülönböztetnünk.

"nem változik a #6-os válasz konklúziója"

Pont ezt mondtam, hogy dehogynem.

Ja, "valamelyest" különbözik. :D Mint a dobostorta a búcsúban kapott pofontól. :D

Voltunk Nyíregyházán egyszer nyáron, reggel plusz három fok volt, majd megfagytunk. Eszünk ágában sem volt egy zsák meleg ruhát vinni Budapest környékéről. Itt átlag nyári hajnalban, 16 celsiusban, az ember rövidujjúban ment dolgozni hatkor. Az egy pullover a plusz háromban semmit nem ért. Délben Nyíregyházán már döglesztő hőség volt.