Valaki segít (kémia-biokémia)?
Valaki elamagyarázná, hogy ezek a képletek (?) miért jelölik ugyanazt az aminosavat?
Itt van pl. a szerin:
Van legalább 3 féle képlet, mit kell figyelni, hogy tudjam, hogy ugyanaz az aminosav? Hogy hány darab C, O stb. van benne? És mit valahol miért lesz ilyen hatszögletű izé belőle?
Nekem az is jó, ha valami linked adtok, de teljes káosz van a fejemben, azt sem tudom, hogy hogyan kereshetnék rá.
Köszi a segítséget!
válasza:Ha jobban megnézed a képeket látod, hogy nem mindegyik a szerint ábrázolja. Amelyikben "hatszögletű izé" van, az valamilyen aromás gyűrűs oldalláncot tartalmaz (pl. mint a hisztidin). A kémiában többféleképpen is ki tudjuk fejezni egy molekula konstitúcióját.
[link] << Itt azt láthatjuk, hogy az egyes atomok (vagy atomcsoportok) hogyan kapcsolódnak a többihez. Nem mutatja meg, hogy állnak a térben.
[link] << Tulajdonképpen ez sem különbözik az előzőtől csupán egy dologban. A "törések, sarkok" helyén C-atomok helyezkednek el, és annyi H, amennyi telíti az adott C-atomot. Főleg szerves kémiában használják, mert ha egy pentán molekulát fel akarnál rajzolni (50 C, és 102 H-atomból áll), kinőne a szakállad, mire végeznél vele.
[link] << Ez a harmadik mód. Itt többféle vonalat látsz. Ezekkel tudjuk kifejezni, hogy az egyes atomoknak (atomcsoportoknak) milyen térbeli elhelyezkedése a többihez képest. Ami szimpla vonal, az a kötés a lap síjában található. Ami vastag az feléd, ami szaggatott, az pedig a lap síkja mögötti térben helyezkedik el.
[link] << Ez a lizin szerkezete.
válasza:Köszi a választ, most már azért nem a sötétben tapogatózok. :)
De ezt meg elmagyaránád (vagy valaki más), hogy miért lehet mindkét féleképp ábrázolni a hisztidint?
2 könyvem van és kétféleképp van bennük. Az elsőnél miért 2 vonal kapcsolja össze a C a HC-vel, a másodiknál pedig mit jelöl az az ötszögleű "izé"? És azon belül az a +2 vonal?
Szóval a másodiknál a vonalak találkozásánl vannak a C-k?
De akkor hova "tűnnek" a H-k?
válasza: válasza:Nem tűnnek el a H-k sem. A "törések" 1 db C-atomot ÉS a hozzájuk tartozó H-eket jelölik. Pl H2C=C=CH2 esetén a középső C-atomhoz nem kapcsolódik H, ezért nyílván a vonalas ábrában is csak 1 db C-atomot jelentene a "töréspont" H-ek nélkül. Azonban ha csak egy szimpla propánról lenne szó, akkor ott 1 C+ 2 H lenne a "töréspontban", mert kiírva így festene: H3C-CH2-CH3.
Két képlet akkor jelöli ugyan azt, ha a benne szereplő minden atom megyegyezik a képletekben, és megfelelő helyen van feltűntetve megfelelő számú és erősségű kötés.
Szerin:
válasza:"Szóval a másodiknál a vonalak találkozásánl vannak a C-k?
De akkor hova "tűnnek" a H-k?"
Nézd meg jól ezt a képet:
Ugye a szénnek mindig négy kötése van. A kötések a vonalak, és az a szabály, hogy mindig annyi hidrogént kell odaképzelni, hogy kijöjjön a négy kötés. Ha egy szénbe csak három vonal fut be (egy kettős kötés ugye kettőnek számít), akkor még van rajta egy hidrogén, ez a helyzet a hisztidin két szene (a piros és a zöld) esetében. Az egyik ábrára fel vannak írva ezek a hidrogének, a másikra meg nem.
A nitrogén egy bonyolultabb jószág. Neki három kötése van, de van egy nemkötő elektronpárja. Ezért a nitrogén többféle képpen tud szerepelni, az egyik lehetőség, hogy két kötést berak a gyűrűbe, egy harmadikkal pedig köt egy hidrogént, ez sima kovalens kötés. Ilyen a lila nitrogén. A másik nitrogén mindhárom kötését berakja a gyűrűbe, de neki még mindig ott vannak a nemkötő elektronpárjai, amivel képes a vízből egy protont, másnéven hidrogén iont (H+) kifogni. Ilyen a barnás színű nitrogén a rajzon. Ilyenkor viszont ennek a résznek töltése is lesz, ezért van úgy írva, hogy NH+. A baloldali képen ez a proton jelölve van, azért, mert a valóságban, ha a hisztidin vizes oldatban van, akkor ez a dolog mindig megtörténik, vagyis vagyis ez a jelölés a hisztidint úgymond "működés közben" ábrázolja. A másik jelölés, ahol nincs odarajzolva ez az extra hidrogén, a hisztidint "tiszta formában" ábrázolja, vagyis nem rajzol oda semmit, ami nem a hisztidin része.
Honnan tudod eldönteni, hogy egy hidrogén ilyen extra vagy sem? Hát onnan, hogy megszámolod a töltéseket. Ha összesen semlegesre jön ki, akkor molekulán belüli átrendeződésről van szó, amit egyébként a molekula "fenti" részén, azaz az karboxilcsoport és az aminocsoport esetén láthatsz, hiszen a karboxil eredetileg COOH, az amino NH2, ebből lesz egy H+ átrendeződésével COO- és NH3+ Ez mindkét ábrázoláson jelölve van. Ha ehhez képest többlet töltés van akár + akár -, akkor ott H+ leadás vagy felvétel történt a környezetből. Ezt látod a bal ábrán.
A csoportok sorrendje meg ne zavarjon meg. Alul a színes körökkel szemléltetve mutatom, hogy a hisztidin oldallánca el tud forogni (a valóságban is), és rajzon ezért hol így, hol úgy ábrázolják. Azért nem döntik el a tudósok, hogy mostantól csak az egyiket legyen szabad használni, mert a természet mindkettőt használja, ezért ha az egyiket mesterségesen kineveznénk helytelennek, az azt jelentené, hogy a valóság egyik fajtájáról kijelentenénk hogy nem úgy van. Ezt pedigy egy tudós nem teheti meg.
Köszönöm szépen, hogy ilyen részletsen válaszoltatok.
Őszintén megmondom, hogy csak az utolsó válaszoló válaszával értettem meg teljesen, de köszönöm mindenkinek az összes válasz sokat segített! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!