Miért nincsenek 100-200 Hertznél nagyságrenddel "folytonosabb" TV képernyők és monitorok?

Az emberi szem kb. 25 Hz-nél már folyamatosnak látja a képet. De az emberi szem analóg, így érzékelhető különbséget lát még egy 60 és egy 100, esetleg egy 150 Hz-es kijelző képe között. De tovább nincs értelme növelni a másodpercenkénti képkockák számát, egy 150 és egy 200 Hz közötti különbség a legtöbb ember számára hosszútávon és másodlagosan sem észlelhető. (Pl. hosszútávon egy 60 Hz-es kijelzőt nézve megfájdul valakinek a feje, de 150 és 200 Hz között már ilyen téren sem észlelhető különbség.)

Nyilván ha nagyon akarnának, nagyon nagy szükség lenne rá, akkor lehetne építeni egy 1000 Hz-es kijelzőt is. De ennek kihasználásához ilyen képkockasebességű videó is kell. 4 K esetén ez másodpercenkénti 10 milliárd pixelt jelent. Szükség lenne ilyen átviteli sebességgű vezetékre példálul. 24 bites színmélység esetén ehhez egy 250 Mbit/s-os átviteli kapacitás kellene. Ha adattömörítés van, akkor meg a képfeldolgozáshoz szükséges órajelfrekvenciát és/vagy az ehhez szükséges processzormagok számát kellene növelni. Ennek azért lenne ára és fogyasztása…

Ha a képet mondjuk egy játék állítja elő, akkor meg ki kell számítani ehhez a megfelelő FPS-sel a képkockákat. Az is elléggé erőforrásigényes. Bár nem lehetetlen egy régebbi játékban akár egy 1000 FPS-t elérni, de felesleges kétszer akkora fogyasztás, ha a végeredményben nincs észlelhető különbség. Ha meg a képet egy kamera állítja elő, akkor már előállnak fizikai korlátok is, ha nő a másodpercenkénti képkockák száma, akkor csökken a képkockánkénti fotonok száma is. Ha pl. egy amerikai foci közvetítésről van szó, ahol utólag le kellene lassítani a tizedére a felvételt, és úgy kikockázni, hogy most akkor áthaladt-e a labda egy mikrosekundum ideéig egy milliméterrel a vonalon vagy sem, ott még valamennyire van értelme 200 Hz fölé is menni, de úgy általában nincs erre szükség.

Technikailag nem lehetetlen tehát egy 1000 Hz-es kijelzőt csinálni, csak értelmetlen. Ez kicsit olyan, minthogy lehet csinálni – és csináltak is már – több száz gigapixel felbontású képet, de egy mobiltelefonon aligha kihasználható egy pár tucat megapixelnél nagyon felvontású szelfi kamera, hacsak nem a pattanásodat akarod A0-ás méretben kinyomtatni.

Ennek biológiai alapja is van. az a 24 fps annyit jelent, hogy már folyamatos mozgóképnek látjuk de még érzékelhetö a vibrálás, de a zavartalan, teljesen folyamatos kép látványához a 60 fps van alsó határnak megadva, ezt még érzékeli az agyunk, a 100-at már nem, max. kivételes esetekben.

Emellett 1024 HD felbontás az, amit még szemmel érzékelni tudunk, efelett is fölösleges kijelzöt vagy tv-t venni.

[link]

[link]

Ezek is érdekesek:

[link]

[link]

1.

Fizikailag ki is kell hordani az állapotváltozást a megjelenítőfelületre. Egy TFT-LCD képernyőn ez nagyobb áramokat jelent, ami nagyobb feszültségeséseket okoz a mikroszkopikus vezetősávokon. Minden létező képernyőtípusnál nagyon érezhetőek a fizikai korlátok.

2.

Nincs értelme 30 kép/másodperc-nél nagyobb képújítási frekvenciának, ha a képkihagyás ideje jelentéktelen (max. 10-20%). A mozigépek szabványa ebből indult ki.

A CRT megjelenítőknél viszont jelentkezett a villogás problémája, ezért azt sorváltós letapogatással, később 100 Hz-es újítási frekvenciával oldották meg a TV készülékeknél. Később azonban a számítógépes alkalmazásoknál sokkal szabadabban választhatták meg a CRT-k műszaki paramétereit.