Hogyan leszünk co2 semlegesek ha a legnagyobb kibocsájtó a vasgyártás, cementgyártás és ezeknél nem megoldható más technológia?

Megjegyzem, én az üvegház hatást sose értettem. Mert az üvegháznak van burkolta, ami szilárd és üveg. Lényegében egy zárt tér. A Föld légkörében viszont bármennyi CO2 van, abból nem lesz zárt tér, tehát ebben biztosan nem hasonlít. Megpróbálom elképzelni, hogy van két tartály, az egyikben levegő van, a másikban CO2, a tartály falán átsüt a nap. Szerintem a CO2 semmivel sem melegszik jobban. De ha tud valaki bármi értelmeset erre, azt meghallgatnám.

A felmelegedésért a gyártás során felhasznált anyagok a felelősek. Ezek az anyagok ugyanis napsugárzás hatására sok hőt bocsátanak ki magukból. Ez különösen a fémekre igaz, de amúgy mindenre, ami műanyagból, betonból vagy hasonlókból van. Minden ebből van és hatalmas városokat építünk, amik hősugárzókként működnek. A hősugárzók valóban melegítenek, képesek a Föld légkörét felmelegíteni. A sivatagok is hősugárzók. A megoldás az lenne, ha ezeket a kisugárzásokat lecsökkentenénk. A járművek burkolata lehetne karbon, az épületek burkolata mondjuk fa is lehetne, vagy állati szőr, mint régen a jurtáknál. A sivatagokat pedig csak termékennyé kellene tenni mondjuk öntözéssel.

#2 18:40 Válaszadó! Pusztán hidrogéngázzal nem lehet csak részlegesen lehet redukálni a vasércet. Nem én találtam ki, a kémiai termodinamika már csak ilyen.

Viszont miért égetnénk el a kohóba befúvott hidrogént? Már nagyon régen föltalálták az elektromos kohót. Egy kevés faszenet azért kell az érc, és salakképző mellé bele tenni. A redukciós munkát, és a karbonizálást mindenképpen a szén végzi.

Lehet tovább fejleszteni. Ha némi hidrogént is fúvatunk be, a hidrogén átveheti a redukciós munka 20 -30 százalékát.

Javítom a hozzászólásomat: Pusztán hidrogéngázzal gazdaságosan nem lehet csak részlegesen lehet redukálni a vasércet.

Tulajdonképpen lehet vele vas-oxidot redukálni, csak a teljes redukcióhoz nagyon nagy feleslegben kellene alkalmazni. Az a fránya K érték.

Azt a fránya egyensúlyi állandót meg lehet dolgozni, ha akarod lásd Haber-Bosch szintézis.

A gazdaságosság azon is múlik, hogy milyenek a kibocsájtási adók.

Nézd van is működő kisüzem: [link]

#17 Válaszadó emlékeztetnem kell téged, hogy a Haber-Bosch szintézis esetén jelentős térfogatcsökkenéssel jár a reakció. Ezért befolyásolható nyomás növeléssel az ammónia képződés irányába.

A H2 + FeO = Fe + H2O reakciónál nincs térfogatváltozás.

Viszont utána néztem, 800 °C fölött a hidrogén már egészen jól redukál. ( Máshogy emlékeztem erre a diagrammra.)

[link]

Ha a redukciót aknáskencében végezzük. A hidrogén, és az érc szembe mozognak, a részben elhasznált, alacsonyabb hidrogéntartalmú gáz találkozik a Fe2O3 - dal.

Valmit azzal is lehet javítani, hogy a torokgázt lehűtjük, a vízgőzt kicsapjuk beőle, és a maradék hidrogént visszajáratjuk.

Tisztán hidrogén redukcióval elvileg karbonmentes vas készülne. A medencehőmérsékletnek kb. 1600 °C körül kellene lenni, vagy még magasabban. ( Gyorsan elhaszálódna a berendezés.)

Ha ezt a vasat különleges argon átöblítéssel tisztítanák, és ferroszilíciummal ötvöznék igen jó minöségű transzformátoracél lenne belőle.

Más célra viszont korlátozottan lehetne csak használni.

A kohászok egyik titka, elektromos kemencében is kiégetnek 0,3 - 0,4 % karbont az acélból. (Más eljárásnál többet is.) Erre azért van szükség, hogy a felszabaduló CO buborékok tisztítsák az acélt. A buborékok szépen kisöprik a zárványokat, és az oldott gázokat [ H, N, O ]. ( A hidrogént különösen fontos.)

Ha nekem kellene "zöld" vasat gyártani először szénport készítenék mezőgazdasági hulladékból, városi nyesedékből pirolízissel. A szénport hidrogéngáz segítségével fúvatnám be a kohóba. Lehetőleg indukciós fűtést választanék.