Hogyan lehet megmérni egy héliumos lufi tömegét?

#9 Jól írod elméleti szempontból, de a gyakorlat az sokkal poénosabb:

A gumilufi egy félig áteresztő hártya, tehát óráról-órára változik a benne levő hélium mennyisége, melybe ráadásul számottevő mennyiségű oxigén szivárog be kívülről.

A mérlegelést pedig egy mérlegsúly-készletből ismert értékű súly hozzáadásával lehet végezni - így a felhajtóerőt túlkompenzálva - mindig nyomás alá kerül a mérlegünk!

:-)

#9 "mert a viz nyomása kissé összenyomná a lufit,saccperkb lehet hogy 10 %-al kisebb térfogatot mérnénk a valosnál."

Ha saccolni elég, akkor az egész hercehurca minek? Miért éppen 10%? Miért nem 5 vagy 50%?

Ha már vízkiszorításost játszunk, akkor legyen egy edényünk, amiben van egy nyitható rács. A rács majdnem a tetején van az edénynek, a lényeg, hogy a víz el tudja lepni. Töltsük meg az edényt vízzel, hogy ellepje a rácsot is és jelöljük be a vízszintet. Most tegyük rá a mérlegre; mondjuk 60 kg-ot mutat. Van egy másik edényünk is, azt is tegyük rá a mérlegre, tárázzuk a mérleget. A rácsos edényből öntsük át a vizet a másikba, a rácsos edénybe zárjuk be a héliumos lufit a rács alá, majd öntsük vissza rá a vizet pontosan addig, ahol a jelölés van. Tegyük vissza a mérlegre az edényt a maradék vízzel; mondjuk 15,4 kg. A mérleget üresen megint tárázzuk, majd tegyük rá a rácsos edényt lufistól; 44,9 kg. A héliumos lufi tömege: 0,5 kg.

5#

Kussoljál már. Az ember olvassa olvassa olvassa a kommentjeidet de csak egy arrogáns nagyzoló pöcs ömlengése az egész.

Röviden: vagy nem tudod a választcte sem, vagy csak a mikropéniszedet méregeted itt azzal hogy tudod de nem árulod el.

Fárasztó vagy.

Kérdezőnek: én úgy futnék neki, hogy a felhajtóerőt mérem meg.

Vannak ugye a fizikaóráról ismert súlyerő mérők. Azok a kampós izék amikre ráakasztott a tanár egy adott tömeggel rendelkező súlyt, és a súly húzóerejét le lehetett olvasni newton-ban.

Na, ha egy nagyon nagyon nagyon érzékeny súlyerő mérőt megfordítunk, a kampóhoz hozzákötjük a lufit, akkor a lufi felfelé kezdené húzni a rugót, és leolvasható lenne hány newton erővel húzza azt.

Az hogy egy test folyadékban vagy gázban alámerülve mekkora felhajtóerőt tapasztal, az egyenlő az általa kiszorított közeg (jelen esetben levegő) súlyával.

Tehát ha egy vízbe alámerülő 1 m3-es testet nézünk, akkor ott az 1 m3-nyi víz súlyát kell megállapítani.

1 m3 víz az 1 tonna tömegű. A súly úgy jön ki hogy közelítőleg 10 m/s^2-el kell megszorozni, amiből kijön hogy 1 tonna (1000 kg) akárminek 10 000 newton súlyereje van amivel nyomja az alátámasztását.

Na, most csináljuk meg ezt levegővel.

1 m3 levegő tömege 25 celsius fokon 1,29 kg.

Ez szorozva 10-el az 12,9 newton lesz.

Ha a lufid 1 köbméter levegőt szoŕít ki, akkor 12,9 newton felhajtóerő hat rá a levegőben alámerülve.

Oké, de ugye a felhajtóerő az nem lesz ugyanakkora mint amennyivel a héliumos lufi felfelé húzza a rugós súlyerő mérőt.

Én úgy gondolnám, hogy pontosan 12,9 newtonnal csak akkor húzná felfelé a hipotetikus 1 köbméteres lufink a rugót, ha nem lenne tömege.

Egy héliumos lufinak nyílván van tömege ami a lufi anyagából plusz a benne levő héliumból tevődik össze.

Tehát a 12,9 newton felfelé ható felhajtóerőből levonódik majd a lufi tömegéből származó súlyerő. A műszer ennek a két értéknek a különbségét fogja tapasztalni.

Ebből lehet visszaszámolni tömegre.

Kijön hogy