Milyen keménységi eltérés kell, hogy a lágyabb anyag ne koptassa a keményebbet?

Nézd meg a Grand kanyont. elég méretes, azt mind a víz csinálta. Vagy menj a Bükkbe, különösen az úgynevezett töbrökhöz. Azok víznyelők.

Szóval a víz elképesztő dolgokra képes. Persze nem mindegy mennyi víz és mennyi idő alatt.

Kérdésedre: minden anyag koptatja a másikat, bármekkora a közöttük lévő különbség. Legfeljebb nem bírod a szemmel való észrevételt megvárni, sőt, a 10. leszármazottad sem. Sőt, az is lehet, hogy egy nagyon kemény anyagon, mire kopása szemmel látható lenne, addigra elfogy a puhább, azért nem kopttatja tovább.

A hármas válaszoló gondolatainak a második részével egyetértek, nincs az a keménységkülönbség, ami kizárná a keményebb anyag kopását. Ha az lehetséges volna, nem kéne többé forgácsolószerszámot élezni.

A vízzel (folyadékkal) kapcsolatban nem tudok állást foglalni, de az általa felhozott példák nem jók. A folyók erodáló hatását a hordalékuk okozza ( [link] ), a töbrök kialakulásában pedig döntő szerepe van a savassá vált felszíni víz mészkőoldó képességének.

Azt lenne jó megérteni a kopással kapcsolatban, hogy milyen folyamat eredménye. A rossz hír az, hogy sok összetevős a dolog. Szerepet kap az adhézió, kohézió, oxidáció, diffúzió, mikro sérülések, stb., stb.

Ha már felvetődött a forgácsolás, akkor például gyémánt szerszámmal kiválóan lehet alumíniumot forgácsolni, viszont az öntöttvas rövid időn belül elkoptatja, mert egészen egyszerűen (a szén) belediffundál a vasba.