Oké-oké! Hans Asperger náci volt, de csupán politikai okok miatt nem lesz külön Asperger diagnózis a pszichiátriában?

Emlékezetpolitikai szempontoktól függetlenül is pontatlan, meghaladott nézet ezeket így különválasztani.

Emögött tudtommal az áll hogy a lényegi definíciós különbség a gyerekkori beszédfejlődésbeli késés, ez azonban nem jelent túl sokat a felnőttkori önállóságról vagy életminőségről.

Más szóval: attól hogy valaki időben kezdett el beszélni attól még lehetnek súlyosabb nehézségei, avagy ha valaki késő kezd el beszélni attól még felnőtt korára behozhatja a lemaradás nagy részét.

Saját személyes példa ennek szemléltetésére...

Én gyerekkoromban időben kezdtem beszélni, nagyjából normális felnőtt életet tudok élni de néhány dologban "fura" vagy "lökött" vagyok - az én esetemben ez áll az Asperger-szindróma mögött.

Van olyan ismerősöm aki 5 éves koráig nem beszélt - de ha ezt nem mondja el, nem is gondoltam volna róla ezt. Nagyjából hozzám hasonlóan "enyhén fura vagy lökött", és szintén önálló felnőtt életet él.

Én sem sértődök meg. Ellenben egy náci képzőművészeti edényről elnevezett diagnózis már sértő lenne. A másik dolog pedig, hogy nem kell úgy csinálni, mint a neurotipikusok (nem autisták) között mindneki olyan hű de értelmes lenne. Mutatok én neked nem egy olyat, hogy jogosan kérdezhetném meg, nem szégyellsz-e vele egy kategóriába tartozni.

Eszem megáll milyen primitív, bunkók némelyek. És még minket fogyatékosoznak le, meg nekünk nincs empátiánk.

* … mintha a …

… mindenki …