Miért élnek sokan abban a téveszmében, hogy régen hidegebbek voltak a telek, amikor ez nem igaz?

Jah, jó, true dat, anyósod is karácsonyt mondott:D ok, figyelek ám:D

Mondjuk ez meg simán az emlékezet játéka. Én emlékszem telekre nag yhóval... de hogy karácosnkyor konkrétan volt-e hó, azt bőven nehezebb megmondani emlékből:D

Kedves kérdező! Fogalmam sincs, hogy a forrásod grafikonon, vagy táblázatosan ábrázolja az adatokat, de láthatóan félreértelmezed a látottakat. Vagy nem jó adatot nézel.

Én például (a fűtésem tervezéséhez) a téli napok átlaghőmérsékletét néztem, és nézem ma is. Míg bő tíz évvel ezelőtt átlagosan 5-10 olyan nap volt, amikor a napi középhőmérséklet (átlaghőmérséklet) -5 C fok alatt volt, addig 2021-2022 telén Magyarországon összesen 3 nap volt a -5 fok alatti napi középhőmérsékletek száma. Lent linkeltem a grafikont. Amúgy vegyész vagyok, és termodinamikát is tanultam. Megeszem a kalapomat, ha ez nem melegedés [az adatok alapján]!

[link]

Magyar telek középhőmérséklete hivatalos mérések alapján, 1901-2022

[link]

Az illesztett trendvonalat rárakták az ábrára, ezen felül néhány érdekesség.

Nevezzük igazán hideg télnek, amikor -3 °C alatt van a tél középhőmérséklete, ilyen a 122 év alatt 11-szer fordult elő

ebből 9 esett 1901-1971 közti 70 évre

az azóta eltelt 51 évben pedig mindössze kettőször fordult elő (1984/85 és 2002/3 tele).

Nevezzük igazán enyhe télnek, amikor +2 °C felett van a tél középhőmérséklete, ilyen a 122 év alatt 15-ször fordult elő, ebből

6 esett az elmúlt 10 (!) évre

4 esett az 1981-2011 közti 30 évre

a maradék 5 pedig 1901-1981 közti 80 évre.

Látszik?

Lehet, nem voltak hidegebbek, de mitől volt akkor a gyermekkorom összes tele nagyon havas?

57 vége felé születtem, Budapesten. Minden télen volt hó, kivétel nélkül. Néha kevesebb, máskor több. Volt, amikor előbb jött, és olyan is, amikor később. De volt.

Ugyanitt manapság nagyobb havat tévében látok csak. Ha van is egy kis hószállingózás, szinte azonnal elolvad.

Nyáron még igaz volt, hogy ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik. Sokszor bejött. Máskor meg pusztító aszály volt hónapokon át.

Öreg vagyok, de nem szenilis.

"Nyáron még igaz volt, hogy ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik"

na a medárd-időszak viszont sosem volt igaz, még a 90-es években készült róla tudományos cikk is a korábbi csapadékfeljegyzések alapján. nyár elején valamelyest magasabb a csapadékhajlam, aztán a szubjektív emberi érzékelésünk minden kora nyári esőt medárdnak címkéz.

1966-ben születtem, vissza tudok emlékezni néhány télre, és érzékelem a tendenciát, hogy megváltozott, változik az időjárás.

A '70-es, '80-as években sem volt minden tél rettenetesen hideg, és pláne nem volt rendszeresen fehér a Karácsony, de összességében hidegebb, havasabb telek voltak.

Az valami félresiklott romantika, hogy a tél, a hó összefonódott a Karácsonnyal.

Régen is voltak enyhe karácsonyok, de összességében lehetett számítani arra, hogy télen lesz hó, lesznek zimankós hetek.

Volt olyan év, amikor már novemberben hó esett, és meg is maradt, de akkor sem az volt a jellemző, és még a december sem a leghidegebb hónap volt szerintem.

A nagy hidegek, nagy havak időszaka többnyire a január, és a február volt.

Többnyire, ami nem jelenti azt, hogy mindíg, de azért az évek, évtizedek igazolták a régi közmondást "nem eszi meg a kutya a telet"

A sok hó valóban nem azt jelentette, hogy hideg rekordok dőltek meg, a sok hó azt jelezte, hogy volt csapadák, és volt annyira tartósan hideg, hogy meg is maradt a hó, nem kellett ahhoz rettenetes zimankó.

Tulajdonképpen azért is maradt meg sok emberben a régi, havas telek szép emléke, mert nappal kellemes volt a hideg, este azért "csikorgott"

Ritka volt az olyan tél, amikor a hó hónapokon keresztül megmaradt, de 2-3-4 hetes hótakaró sokszor volt... aztán elolvadt, majd később lehet ismért esett, voltak tehát enyhébb időszakok is a télben, sőt olyan is, amikor többnyire csak eső esett.

A különbség az utóbbi évtizedek időjárásához mérten nem csak a melegedés, hanem a csapadékmennyiség drasztikus visszaesése, ami nem csak télen, sőt nem is télen a legfeltűnőbb.

Az utóbbi évtizedekben a csapadék zöme ősszel, télen hullik le.

Régen nem csak több volt a csapadék, de az eloszlása is jobb volt.

Persze, akkor is voltak aszályos évek, de legalább annyiszor küzdöttek a sok csapadék okozta gondokkal, tavasszal, nyáron is.

Akkor is élt a mondás "májusi eső aranyat ér", várták az esőt, de pl nyáron azért sem hevült túl a levegő, mert délutánonként sokszor esett az eső.

Az országban nagyon sok "kacsaúsztató", pocsolya, tócsa volt, amit az esők tartottak fenn.

Sok lakótelep, iparnegyed áll most azoknak a helyén. Nem kellett feltölteni, lecsapolni, egyszerűen kiszáradtak, sokkal mélyebben van q talajvízszint, mint a '80-as években volt.

Azt a kevés csapadékot pedig sok helyen gyorsan bevezetik a csatornákba, a települések le vannak burkolva, csatornázva - ami szép, jó, csak az a víz régen árkokban folyt, itatta a földet, ha szomjazott, igaz el is öntötte a települést, ha az árok nem bírta szállítani.

Bocs a kitérőért, a lényeg tehát nem azon vitázni, hogy mennyire is voltak régen hidegek a telek... hudegebbek voltak, mert a hó csak úgy tudott tartósan megmaradni, de a lényeg inkább az, hogy több volt a csapadék. Télen, nyáron, ősszel, és tavasszal... ami nem mond ellent annak, hogy akkor is voltak aszályos időszakok.

Kedves Kérdező!

Valószínűleg azért mondanak ilyet, mert régebben átlagosan(!!!) hidegebbek voltak a telek, mint most. Erre elég egyértelmű adatsorok vannak. Például:

[link]

(2/d ábra)

A melegedő trend elég egyértelmű. De itt is lehet játszani, különböző isőintervallumokra készítve diagramokat elég egyértelműen kijön amelegedő trend.

[link]

Az természetesen egy másik kérdés, hogy az évek közötti fluktuáció sokkal nagyobb, mint akár 100 éves távon a felmelegedés mértéke. Így tény, hogy régen is voltak nagyon enyhe telek, és mostanában is vannak hidegebbek. De régen sokkal több volt a hideg tél. Az első linkben látszik, hogy a múlt század közepén ritkaság számba ment a 0°C feletti középhőmérsékletű tél, most meg épp az a ritka, ha alatta van a téli középhőmérséklet. És ez azért a hóképződésben elég sokat számíthat.

Persze biztosan szubjektív tényezők is befolyásolják az emlékezetet. Szeirntem gyerekkorban sokkal jobban megragad az, ha hó esik, mint az az időszak, amikor nem volt hó.

Mert régen tényleg hidegebbek voltak. Manapság néhány nap van csak, amikor 0 fok alá esik az átlaghőmérséklet.

Ezen kívül "régen" 4 évszak volt, amiből a tél tényleg hideg volt, a nyár meleg, a tavasz és az ősz pedig szeszélyes. Ellenben ma van egy mérsékelten hideg tél, ami március végéig tart, utána 1-2 hét "tavasz", majd jönnek a 20 fok feletti nappali csúcsok, keveredve az éjszakai fagyokkal. A nyár szeszélyes, rendszerint rövid de intenzív forróságokkal, utána lehűlésekkel. Gyerekkoromban nem emlékszem, hogy a hétfő még pulóveres idő volt, pénteken pedig levegőt se lehetett kapni a forróságtól, majd a következő szerda megint max. 18-20 fok. Manapság ez nem ritka.