Mi olyan bonyolult a chipgyártásban, hogy oroszo. aki atombombát meg atomerőművet tud gyártani chipet meg importál?

Ott az orosz mikron linkjén egy érdekesség:

[link]

65nm 90nm és 180nm-es FABok vannak. Annak aki ezzel nincs képben: 65nm-en készültek az utolsó intel Pentium 4 processzorok 2005-ben, 17 évvel ez előtt!!!

A mai új cuccok már a TSMC 5nm-es gépsorán készülnek és a különbség a kettő között brutálisan nagy. A TSMC 65nm-es technológiája 850 000 tranzisztor/mm^2 átlagos sűrűséget jelentett, az 5nm-es már 140 millió/mm^2 -t. Ez brutálisan nagy különbség...

A chipgyártásban két dolog a bonyolult: a gyártás és a tervezés. Ott ahol az oroszok tudnak 65nm-en gyártani, ott ők tudnának 5nm-en is, csak nem ad el nekik senki levilágítógépet és gyártósort, ennek a legyártására az orosz ipar nem képes.

Mikroelektronikát és főleg processzorokat és félvezetőket tervezni pedig művészet. Akik nagyban nyomják ezt azok mögött ott van 30-50 év tapasztalat, know-how stb...

"Néhány fajta csiphez feltudnának építeni gyártósort"

Nem tudnának. Jelenleg a világon egy cég tud levilágítógépeket gyártani és az pont nem orosz cég.

Az Intel 65 nm-en 3m./mm^2-t tudott, most az EUVL nélkül ennek nagyjából a 10-20x-osát, EUVL-ra pedig Oroszországnak esélye sem lesz a következő évtizedekben, mert nem csak a gépek drágák, hanem egy teljesen új gyárat kellene neki felhúzni.

Felesleges a csíkszélességre felhúzni az egész matekot. A 65 nm még sokkal közelebb állt a valósághoz, mint az 5 nm. Persze nagyon fontos a "csíkszélesség", de közben egy csomó fontosabb innováció is történt, pl. HKMG, FinFET, még több rétegű interconnect, csökkenő rétegvastagságok, nagyobb wafer, nagyobb lapkaméret, architektúra, amik miatt képes volt ütemszerűen fejlődni a számítástechnika.

Kisebb csíkszélességhez se feltétlen kéne új szkenner, a nagy gyártók is szoftver+dizájnból mentek le kisebb csíkszélességre. Van is egy olyan hír, hogy az orosz Mikron is tervez 45-28 nm-re átállni valamikor, amikor lesz rá 1mrd. $nagyságrendű tőke befektetni.

Kérdés, hogy mihez elegendő a mostani gyártástechnológiájuk, és mihez nem. Ha pénz nem számít, akkor ezzel a technológiával már helyettesíthető legalább részben a külföldi (gondolom főleg tajvani) behozatal. Sokkal nagyobb kérdés az, hogy hány év, és milyen kihozatali arány.

Tervezni szerintem tudhatnak. Egyrészt már most ott van az Elbrus és a Baikal, mint orosz tulajdonú architektúrák (amik közül a Baikal egy ma is racionálisnak mondható termék), másrészt van egy csomó IP, referencia architektúra, amiket meg lehet vásárolni vagy ingyenesen felhasználhatóak. Amit linkekeltem Cortex M0-klón is open-source dolgokra épül. Itt egy másik ARM-es mikrovezérlő (Milandr):

[link]

[link]

Felesleges a csíkszélességre húzni a matekot, de azzal lehet látványosan szemléltetni a techológiai szakadékot.

Maga a csíkszélesség és a "fejlettebb gyártástechnológiai" igazából csak a consumer vonalon lényeges valamint a felhő alapú dolgoknál, az ipari és katonai dolgokhoz bőven jó lehet a 90/180nm is - elméletben. Az, hogy gyakorlatilag ott is import félvezetőket használnak az azért egy jel, arra hogy mégsem tudnak tervezni vagy nincs elég gyártókapacitás ( vagy így többet tudtak ellopni a fejlesztésekből ).

Ugyanilyen érdekesség, hogy bár a Milandr portfóliójában ott van a "satellite and radio comm" és a "nav and surveillance systems" mégis tajvani ICk vannak a glonass vevőikben.