Gázfejlesztés benzinből, mekkora nyomás kell a gáz áramoltatásához?

Szerintem ezt fejtsd ki kicsit részletesebben.

Elpárologtatással akarsz gőzöket előállítani? Akkor forráspont fölé kell melegíteni kicsit.

Gáz halmazállapotú bomlástermékeket nyerni? Hevítsd 800°C fölé és szétesnek a molekulák.

A "mekkora nyomás kell az áramoltatáshoz" pedig attól függ, hogy milyen rendszeren akarod transzferálni. Ha ez egy nagy átmérőjű, kevés iránytöréssel és kevés csőelemmel ellátott rendszer, úgy nagyon kicsi nyomás is elegendő.

Ha ez egy kis átmérőjű, komplex rendszer sok berendezéssel akkor magas nyomás kell.

Konkrétumok, konkrétumok, konkrétumok.

Szerintem a kérdező látott egy idióta videót a neten, melyben egy szélhámos azt ígéri, hogy megoldotta az LPG kiváltását egy "elmés" szerkezettel. Nagyon durva dologról van szó, ne nézze meg, aki nem bírja:

A szélhámosunk fog egy három edényből álló bugyborékoltatót, és egy kis kompresszorral levegőt nyom át a benzinen - buborékporlasztó nélkül! Két edényben benzint bugyborékoltat, a harmadikat biztonsági vízzárnak használja.

#2 folytatásaként leírom, hogy csak 3 nagyon durva probléma van a szerkentyűvel:

1. Az említett berendezés oxigénes levegővel kevert benzingőzt ad, ami robbanásveszélyes.

2. A benzin frakcionálódik a bugyborékoltatás alatt, és a hőmérséklete is definiálatlanul változik, tehát a benzin-levegő keverék összetétele sem lehet állandó. Ráadásul nem is tudja 100%-ban elhasználni a betöltött benzit, mert nehezen párolgó maradékot hagy.

3. Az autóbenzin szinte mindig jóval drágább, mint az LPG! XD

Ja, és a link az említett orbitális szélhámosságra:

https://www.youtube.com/watch?v=Lstcynvsy_k

Amennyiben erről a videóról van szó, akkor némi elhanyagolással a válasz igen egyszerű.

https://www.youtube.com/watch?v=HgBcKJIs698

p2=p1+g*(rho1*h1+rho2*h2)

p1 - a környezet nyomása (Pa)

p2 - a kompresszor nyomóági nyomása (Pa)

g - gravitációs gyorsulás (m/s^2)

rho1 - a benzin sűrűsége (kg/m3)

rho2 - a víz sűrűsége (kg/m3)

h1 - a benzinfázis magassága (m)

h2 - a vízfázis magassága (m)

Én p2-t 2,5 kPag környékére becslem.

#6: rövid válaszom egy lényeges elemét ismételten leírom:

"[...] némi elhanyagolással a válasz igen egyszerű[...]"

Valóban nem említettem a habréteg okozta ellenállást - nem is tagadom. A gondolatot folytatva viszont csak hogy egészen pontos választ tudj adni (merthogy én nem tettem), kérlek add meg a szükséges formulákat és a végeredményt a következő hatások figyelembe vételével:

- A kompresszort hajtó villamosenergia jellege (AC, DC, folyamatos, szakaszos?)

- A kompresszor típusa

- A gép elvéből adódó politropikus kompresszió hatása a nyomásra és hőmérsékletre

- Az előbbi intentív paraméterek hatása a gáz, és a folyadék közegek paramétereire, úgy mint nyomás, hőmérséklet, entalpia, entrópia, dinamikai és/vagy kinematikai viszkozitás, sűrűség, forráspontgörbe, gőztenzió, felületi feszültség

- Az előbbi paraméterekre ható, a közegekben előforduló szennyezők hatása (pl. alkoholok, aldehidek, sók)

- Átlagos csőérdességi faktort (ha így egyszerűbb, a "pipe roughness"-re vagyok kíváncsi)

- A ki- és belépési veszteségek az egyedi gépelemek esetében

- Az egyedi elemekben tapasztalható súrlódási tényezőt, vagy az egész rendszerre jellemző ekvivalens hosszt. Súrlódási tényező esetén kérlek a Wiesbach-Darcy faktort add meg, és ne a Fanning szerintit

És még sorolhatnám reggelig, mennyi minden lenne szükséges az analitikai megoldáshoz. Kihangsúlyoznám a "lenne szükséges"-t, minthogy tökéletesen pontos megoldást sosem lehet kapni csupán kellően kielégítőt.