Levegő rétegződése a helyiségekben hány méterenként (vagy centinként?) történik? Sok helyen olvasni, hogy pl. 3.7 vagy 5 m belmagasságú szobákban 3 méteren már meleg van, közben 1 méteren fagyoskodnak. Jól szigetelt termekben is így van ez? Vagy...

Ha ideális (végtelen nagy) lenne a falak és nyílászárók hőszigetelő képessége, és senki nem tartózkodna a helyiségben, akkor kiegyenlítődne a hőmérséklet, tehát nem rétegződne a levegő hőmérséklete, tulajdonképpen fűtésre sem lenne szükség.

Csakhogy nincsen tökéletes hőszigetelő anyag, ezért télen lesz az épületnek hővesztesége, amit ugye fűtéssel pótolunk.

A radiátorban éppen az biztosítja a hőleadást, hogy a meleg levegő felszáll, ez a konvekció.

Radiátoros fűtés mellett mindíg rétegződik a levegő, ez elkerülhetetlen.

A rétegződés mértéke az ami nagy belmagasságú lakásoknál jelentősebb.

További probléma a nyílászárók nyitogatásakor ill. azok tömítetlenségein keresztül beáramló hideg levegő, ami a helyiségben mindíg az alsó, padló közeli helyeket igyekszik elfoglalni.

Csarnokoknál a fenti problémákat úgy ellensúlyozzák, hogy:

- légcsatornákon keresztül szellőztetnek

- az ablakokat télen nem nyitják ki

- az ajtókat zsilipeleik, és/vagy forgó ajtóra cserélik és/vagy légfüggönyt üzemeltetnek. Lakásnál az előszoba jelenti a zsilipet, ha van.

A hideg falak mellett lehül a levegő, a hideg levegőnek nagyobb a fajsúlya mint a melegnek, ezért lefelé igyekszik.

Értelemszerűen minnél roszabb a hőszigetelés, és minnél magasabb a fal annál nagyobb lesz a hideg levegő leáramlás.