Ha "egy" atomvastagságú vizet kiterítünk egy magnézium (elképzelhető hogy nitrogén ez az anyag) katalizátorra, akkor melyik is az a fényfrekvencia amin a víz a fényrezgés által felbomlik alkotóelemeire? Azt tudom hogy 400 nm körüli.

Zcom09 - azért nem ugyanaz a végeredmény, mert nem lézeres hevítésről, hanem csak "normális", tehát alacsony intenzitású és nem koherens sugárzásról beszélünk alapesetben (különben egyértelműen meg kell határozni a témát).

Így szóba se jöhet a vízmolekula felbontása, ha a fotonoknak nincs meg hozzá a kellő energiája - akkor sem, ha három balgatag entitás lepontoz!

Az individuális fotonok energiája maximum az uv tartományban számít, mivel az elektronok nem tárolnak energiát. Ha egy ütközés nem löki ki őket akkor az elektron 10^-8 másodperc alatt leadja az összes felvett energiáját.

Viszont az infa sugárzásnál más, mert a H2O molekula képes energiát tárolni. Két módon tud leadni energiát ütközések által, vagy feketetest sugárzással. Használhatunk akármilyen szórt fényt amíg elég nagy az intenzitása ahhoz, hogy több energiát adjon át a molekuláknak mint amit azok leadni képesek. Nem kell hozzá az hogy az egyes fotonoknak nagy legyen az energiája.

Áh, hogy ez egy fotoszintézis kérdés. Akkor így már értem a magnéziumot. Ennél szerencsétlenebbül meg se fogamzhattad volna a kérdést, mivel így ebben a formájában közel semmi értelme nincs se köze a fotoszintézishez.

Elsőnek a fotoszintézisben résztvevő klorofill Mg2+ ion van nem fém. Ez nagyon fontos mivel tény hogy ionformában van, ez teszi lehetővé az egész elektron lelökődés dolgot, anélkül hogy feloldja a növényi sejteket.

Na tehát a folytamhoz többek között szabad elektronokra van szükség. A víz nem képes ilyen elektronokat létrehozni mivel nem képes elég fényt elnyelni a látható tartományon belül. Ezért lép a képbe a klorofill és a magnézium ion. A fém ionok egyik tulajdonságuk hogy nagyon könnyen leadnak elektronokat fény hatására. Így amikor egy megfelelő energiájú foton eltalálja a klorofillt akkor a magnéziumról leszakad egy elektron. Majd mindenféle molekulák és ioncsatornák használatával ezt az elektron eljuttatja a vízhez és a szén-dioxidhoz. Ahol lejátszódik a fő reakció.

Tehát az a lényeg hogy legyen egy szabad elektronunk, az hogy honnan jön kb mindegy. Ezért használja a növény a könnyen gerjeszthető magnézium iont a a nehezen gerjeszthető víz helyett, a növény

#10

"Növényeknek a növekedésükhöz szinte elegendő a kék tartományban lévő fény 400 nm körül."

Meg a vörös tartomány is 650 nm körül is. (A 400 nm amúgyis inkább ibolya már.)

[link]

"Gondolataim szerint ebben a tartományban kell lennie a víz rezonanciafrekvenciájának ami nem melegíteni fogja, hanem szét esik miatta."

Akkor rosszul gondolod. (Bármit is értsél a víz "rezonanciafrekvenciája alatt.) A fotoszintézis során a fényt nem a víz, hanem a pigmentrendszerek nyelik el (azon belül színanyagok: klorofillok, karotin, xantofillok). A fény hatására nem a vízből fog leszakadni elektron, hanem klorofill-a molekuláról. Ez fog vízből pótlódni. Tehát közvetlenül egyáltalán nem hat a látható fény a fotoszintézis során a vízmolekulákra.

Egyébként - ahogy a 13. válaszoló már leírta - a klorofillban nem magnézium atom van, hanem magnézium ion. Ami önmagában egyáltalán nem tudná ellátni ezt a szerepet. (Önmagában még a klorofill sem, bár az legalább a látható fényt el tudja nyelni - szemben a magzéziumionnal.) A vízbontás nem is a magnéziumionnál történik. A vízbontásért feleős komplexben mangánion van.

[link]

[link]

És nem, a magnéziumion nem katalizárot szerepet tölt itt be.

Azt meg könnyű belátni, hogy a kék fény nem bontja a vizet (magnéziumionok jelenlétében sem). Ha megvilágítod a vizet kék fénnyel, jól nem történik semmi (akkor sem, ha magnéziumionok vannak benne feloldva). Sőt, épp nem nagyon nyeli el a víz a kék fényt.

#14

A magnéziumionos észrevétel jó, de egyébként sok a válaszban a pontatlanság.

"A fém ionok egyik tulajdonságuk hogy nagyon könnyen leadnak elektronokat fény hatására."

Azért annyira nem könnyen. Pláne nem a magnéziumion!

"Így amikor egy megfelelő energiájú foton eltalálja a klorofillt akkor a magnéziumról leszakad egy elektron."

Nem a magnéziumionról szakad le elektron, hanem a klorofill molekuuláról. (Sőt, az alábbi cikk alapján a pozitív töltés a reakciócentrumban levő klorofill dimeren lokalizálódik.)

[link]

"Majd mindenféle molekulák és ioncsatornák használatával ezt az elektron eljuttatja a vízhez és a szén-dioxidhoz."

Szén-dioxidmolekulához igen, vízmolekulához nagyon nem! Pont, hogy vízmolekuláról pótlódik a klorofillról leszakadó elektron! (És egyébként ioncsatornák nem játszanak szerepet az elektron szállításában.)

"Ezért használja a növény a könnyen gerjeszthető magnézium iont a a nehezen gerjeszthető víz helyett, a növény."

Nem önmagában a magnéziumion lesz könnyen gerjeszthető (hiszen az sem nyeli el a látható fényt), hanem az egész klorofill, illetve az egész fotorendszer.

#13

Bocs, én ezt nem tudom értelmezni! Leírnád világosan, hogy mire gondolsz?

Egyébként azt, hogy a fotoszintézis során hogyan történik a víz bontása, már azért elég jól ismerjük.

[link]

[link]

(A 667. oldaltól szól a fotoszintézisről.)