Ha egy csövön 70 fokos víz jön, ami két ugyanolyan vastagságú ágra oszlik és mindkettő megy egy-egy radiátorba, ám az egyik cső keresztmetszetét egy áramlásszabályzó szeleppel felére szűkítjük, akkor mi történik?

4#

Papíron néha feltételezünk ilyeneket első közelítésnek, de a valós rendszerekre nem igaz.

Ha ez lenne, gyakorlatilad nem lehetne szabályozni a folyadékok áramlását.

A radiátorba bemenő hőáram

H=T•m•c

Ahol T a fűtővíz hőmérséklete, m a víz tömegárama, c a víz fajhője

Ebből m-et tudod szabályozni a szeleppel.

De ahogy előttem is mondták, a radiátor által leadott hő sokmindentől függ.

Függ a szoba hőmérsékletétől, a víz áramlási sebességétől, a levegő áramlási sebességétől, a radiátor anyagától, a radiátor falvastagságától, a radiátor felületétől, aradiátor alakjától, a szoba hőmérsékletétől. Mindez egy adott pillanatban!

Ezek a számítások iteratívak, gyakorlatias becslésből indulsz ki, majd a végeredményt visszaviszed az elejére és kezded előről.

Ha a kezdeti felfűtéses szakasz is érdekel, akkor a változó szobahőmérséklet viszi a hőmérsékletkülünbséget, a levegő áramlási sebességét, a víz viszkozitásán keresztül az egész vizes oldalt.

A jó hír, hogyha ezt mind jó tudod számolni, már akár el is tudsz helyeszkedni mérnöki pozícióban.