Milyen reális alternatívái lehetnek a fosszilis energiahordozók leváltására a közeljövőben?

Az energiaszükséglet megteremtése egy rendkívül komplikált feladat. Mérete folytán állami közreműködés nélkül nem megy, ott meg nehéz figyelmen kívül hagyni a politikus érdekét (hatalmon maradását). És az érdeke a beállítottságától, ambícióitól és a társadalom hozzáállásától függ. Ezért ritka a konszenzus.

Az alapvető probléma az átalakíthatóság, egyidejűség és a szállíthatóság. Ezek mindegyike átfogó nemzetközi összefogást igényel, ami viszont a rendkívül eltérő érdekek miatt nem lehetséges.

E pillanatban - mint 2*Sü részletesen taglalta - rengeteg probléma van, csak példálózva, a szén 28%, az olaj 34%, a gáz 24%, az atomerőmű 1,7%!

Tehát csak 15%, amt nem kellene kiváltani, mint károsító tényezőt.

Az atomerőmű összességében mindennél tisztább, csak éppen nagyon kevés van belőle és az emberi tényezőből adódó kockázat az összes többinél nagyságrenddel nagyobb, ezért nem lehet átállni arra (ha csak a tudományt néznénk, azonnal arra kéne, amennyire csak lehet).

Ezért azt gondolom, a következő száz év legnagyobb kihívása ez marad az emberiségnek (hacsak a tömegpusztítás igéne be nem előz).

Ezen én is gondolkodtam, bár laikus vagyok, de van pár ötletem:

Vízerőművekkel azért jelentős mennyiségű energiát lehetne termelni Magyarországon is, mert bár nincsenek nagy esésű folyóink de van olyan turbina, amit ilyen viszonyokra találtak ki. Illetve az egész vízgazdálkodás helyretétele segítene indirekt módon.

Geotermikus erőművekkel. A Föld egy nagy radioizotópos hőtermelő, ami még több milliárd évig egyenletesen, kiszámíthatóan fog működni, szóval csak le kell fúrni és kell valamilyen közeg, ami felhozza a hőt, és lehet hasznosítani. Magyarország bár nem Izland, azért viszonylag kedvező adottságokkal rendelkezik ilyen szempontból.

A fosszilis energiahordozók fontos vegyipari nyersanyagok is, de talán ki lehetne őket váltani génmódosított növényekkel.