Milyen reális alternatívái lehetnek a fosszilis energiahordozók leváltására a közeljövőben?

Rövidtávon, mondjuk a következő fűtésszezonig nem reális, hogy lenullázzuk az orosz gáz és olaj felhasználást anélkül, hogy azt az iparunk nagyon durván megérezze. Kicsit hosszabb 2-3 esetleg 3-5 éves távon viszont sokat lehet tenni.

A legfontosabb és legegyszerűbb lépés az, hogy eleve csökkentsük az energiaigényt. A gáz kb fele lakossági fűtésre megy el. Ezt megfelelő energetikai felújításokkal(pl szigetelés, nyílászáró csere, stb) drasztikusan vissza lehetne vágni. Számunkra lehetséges lenne a nagyvárosainkat részben vagy egészben geotermikus kutakkal is fűteni. Ebben is van bőven potenciál.

Az olaj kiváltása kicsit nehezebb olyan szempontból, hogy bármi legyen az alternatíva, akár elektromos, akár egyéb hajtás, ahhoz le is kell gyártani 100 millió ilyen új autót, az pedig nem jön le a szalagról 1-2 év alatt.

Áramtermelésre az atom mellett leginkább offshore szélerőművek, tenger alatti turbinák(kb víz alatti szélerőmű) jöhetnek szóba. De nyilván növekedni fog a napelemek mennyisége is.

Szerintem az atomban jó, hogy kiegyensúlyozott energiát biztosít, de ugyanakkor ilyen helyzetben biztonsági kockázata is nagyobb.

Az alternatív energiatermelés problémája az szerintem, hogy féllábas, magyarul lehet mondani, hogy jó a szél, meg a nap, de igazából energiatárolóval együtt kéne nézni, ezért igazából akkor lesz nagyobb ugrás, ha erre megoldást találnak NAGY ÉS OLCSÓ formában.

Vannak rá kísérletek, de egyelőre ezek még csak kísérletek.

[link]

A másik kulcs szereplő a hidrogén lehet. Ha a konverziót oda-vissza sikerül hatékonyan megoldani, a döntő lehet, hiszen üzemanyagként, fűtőanyagként is fontos szerepe lehet. Egyébként tervezik is majd a hidrogén bekeverését a gázhálózatba, valószínű a jelenlegi rendszereket könnyebb átállítani rá.

#3-asként egyébként a fosszilis bár nem tűnik nagy dobásnak egy normál erőműhöz képest, a létesítés gyorsasága is fontos tényező.

Másik dolog, hogy nincs tengerpartunk, ezért atom nélkül nem tudom mi marad, még a geotermikust mondogatják..

Ez egy komplex kérdés. Sok szempontból lehet egy-egy energiaforrást nézni: az energiatermelés stabilitása, mennyire és milyen gyorsan szabályozható (vagy mennyire gyorsan elindítható, leállítható), milyen környezetromboló hatása van, stb…

Ugye azt érdemes szem előtt tartani, hogy a jelenlegi áramtermelés nagyrészt valós idejű, amit most termelünk, azt most kell elfogyasztani, illetve amit most akarunk elfogyasztani, azt most kell megtermelni. Igazán jó energiatárolási módszerünk nincs. De erről talán lentebb.

Ha tényleg kíváncsi vagy, belemehetünk részletesebben, de jelenleg az atomerőművek tudják a fogyasztás oroszlánrészét biztosítani. (Egyébként összességében még mindig ez a leginkább környezetbarát és hatékony technológia, mára eléggé biztonságosnak is mondható, a fő problémát leginkább a kiégett fűtőelemek kezelése jelenti, bár ebben is vannak folyamatban levő újítások.) Illetve a gyorsan ki-bekapcsolható hőerőművekre tudunk még hagyatkozni.

A napenergia és a szélenergia eléggé hektikus, csak a fogyasztás egy kisebb hányadát tudják biztosítani. Ha túl nagy részét termeljük az energiának ezekkel az energiaforrásokkal, akkor az a paradox helyzet áll elő, hogy a termelés gyors ingadozását csak gyorsan reagálni képes hőerőművekkel tudjuk kompenzálni, tehát a túl sok naperőmű, szélerőmű növeli a fosszilis energiahordozók igénybevételének gyakoriságát. (És akkor a létesítés lassúságáról és hasonlókról nem is beszéltünk.)

A vízerőmű már stabilabban tud energiát biztosítani, csak annak meg igen romboló hatása van az élővilág ökoszisztémájára. Magyarországon az ár-apály erőművek nyilván nem nagyon jöhetnek szóba. A termikus energia megcsapolása még valamennyire lehet Magyarországon alternatíva, de itt is kérdéses, hogy hosszútávon mennyire okoz komolyabb környezeti károkat. A fúziós erőmű lesz valószínű a távolabbi jövőben egy fontos kulcs az energiatermelésben, de erre nyilván nem számolhatunk rövid- és középtávon.

Az energiatárolásra visszatérve, itt számtalan módszer létezik. De mindegyikkel vannak problémák. Pl. az akkumulátort jelenleg nyugodtan el lehet felejteni, annak – ha érdemi kapacitással számolunk – akkora környezetkárosító hatása lesz hosszútávon, hogy öröm lesz nézni. Még talán a mechanikus energiatárolás lehet alternatíva (víz felpumpálása, majd az energia vízerőművel való visszanyerése, pneumatikus energiatárolók stb…). De itt is sok szempont van, ami hatékony, az nem képes nagyobb energiát tárolni. Ami képes nagyobb energiát tárolni, abból lassan lehet csak visszanyerni az energiát, amiből gyorsan vissza lehet nyerni az energiát, az meg környezet- és tájromból, stb., stb. stb…

~ ~ ~

Rövid- és középtávon nincs igazán jó megoldás, azon túl, hogy a fosszilis energiahordozót más forrásból (is) fedezzük, csak ez valószínű magasabb árat jelentene, illetve ehhez kell megfelelő infrastruktúra is. Lehet amerikai palagázt venni… Elvileg. De van megfelelő kapacitású gázvezeték az USA és Európa között? Nincs, és nem is idén fogják ezt megépíteni. Lehet tankerhajón kőolajat szállítani? Elvileg igen, de számolja ki valaki, ehhez mennyi hajó kell, mekkora személyzet, milyen infrastruktúra…

Ezen nem egyik napról a másikra, és nem is egyik évről a másikra lehet változtatni.

> Ezek szerint mi erősen függünk az orosz gáztól

Ha a realitást nézzük, akkor igen. (Vannak alternatívák, de azok drágábbak, nyilván a szállításhoz szükséges infrastruktúra, meg a földrajzi helyzet miatt.)

> és a paksi bővítéstől

Ez kérdésesebb. Mármint jó ötlet atomerőművet építeni (vagy inkább nehezen elkerülhető), jó ötlet lehet Pakson tenni ezt, de az én szerény tudásom mellett nem látom kellően alátámasztottnak, hogy miért orosz közreműködéssel kellene ezt megtenni.

> de az EU sincs rózsás helyzetben.

Nincs.

> Ezek szerint mi erősen függünk

Viszont kettőn áll a vásár. Nyilván egy üzlet azért tud megszületni, mert mindkét fél előnyösnek tartja az adott üzletet. Mi persze függünk az orosz gáztól, de Oroszország is függ az európai felvevőpiactól. Nekünk gáz kell, nekik pénz. Elvileg ott van Kína is persze, egy erősen fejlődő országgal, ami kvázi bármennyi energiahordozót képes lenne elnyelni. Az ördög ott is a részletekben van, történetesen az ehhez szükséges infrastruktúra hiányában. Vannak persze gázvezetékek, meg építés alatt is vannak, de az nem fogja tudni átengedni azt a mennyiségű gázt, amit Európa felvett eddig.

De ez amúgy az összes szankcióra is igaz, ami Oroszországnak fáj, az nekünk is fáj természetesen. Ez az egész szankciósdi egy bokszmeccs, ahol a győztest is nagyon megverik. Nem véletlen, hogy a háború és a szankciók ellenére azért Oroszország is igyekszik fenntartani az exportot. Európának meg fejtörést okoz a saját szankciója, az oroszoknak a SWIFT-ből való kizárása után hogyan is fogja kifizetni a vételárat.

Innen nézve tehát azért annyira nem drámai a helyzet. Nyilván lehet az árakkal játszani, meg ideig-óráig el lehet zárni a gáz- és a pénzcsapokat innen is, onnan is, de ez egy nagyon erős egymásra utaltság, és bár felmerült Európa oldaláról ennek a szankciós eszköznek is a használata, de nem siet senki ezt meglépni.

> Szóval aligha van esély gyorsan és hatékonyan bármi másra váltani.

Gyorsan nem nagyon lehet. Viszont Magyarországnak – vagy inkább a jelenlegi vezetésnek – innentől muszáj lesz legalább elgondolkodni arról, hogy Magyarország energiaellátása több lábon álljon.

> Az lenne még a kérdésem, hogy alkohol […] szóba jöhetne e gépkocsik hajtására

Hát… Nem vagyok szakértő, de alkoholt vagy biológiai úton lehet előállítani, aminek elég nagy termőföld igénye lenne, vagy ipari úton etilén kell az előállításához, amit rendszerint földgázból nyernek…