Miért éri meg a gyártóknak gyorsan elromlósra legyártani a terméket?

Igen.

Ezen belül azt, ami a legolcsóbb, leggyorsabban megtérülő és kockázatmentesebb.

Azért a gyártók is ludasak ebben, mivel egy drágább terméket a jóhiszemű vásárló esetleg a hosszabb élettartam reményében vásárol, de a gyakorlat ezt nem mindig igazolja vissza.

Az lenne a korrekt, ha a gyártók üzemórában megadnák az élettartamot. Bemenne az ember és odatennék elé, hogy nézd, ha ezt választod, ennyi az élettartam üzemórában, ennek tudatában ruházz be rá.

Ezt be lehetne vezetni pl. valamilyen EU-s szabály keretében a fogyasztóvédelem részeként.

Egy másik problémát is érdemes kiemelni: még a garancia sem vonatkozik ám mindenre. Sok esetben már szemrevételezéssel is megállapítható a mechanikailag jelentős alulméretezés, vagy a műszakilag rossz konstrukció, amely egyértelműen gyártói és tervezői hiba.

Ezt a tényt a gyártók és a forgalmazók egyaránt az asztal alá besöpörve elintézik azzal hogy pl. mechanikai törésre, sérülésre nem adnak sem garanciát sem jótállást. Gondoljunk pl. egy könnyen törő vékony pilinszka műanyag alkatrészre, ami csak egyetlen a sok közül, de hiánya vagy törése működésképtelenséget eredményez.

Ez nyílván rossz konstrukciós megoldás, amely a gyártók és tervezők hiányos műszaki ismereteit és alacsony szaktudását tükrözik.

Ugyanis a helyzet az, hogy míg pl. acélok esetén a mechanikai szilárdsági méretezésre jól ismert, több évtizedes múltra visszatekintő módszerek vannak amelyek a gépészetben járatos mérnökök és technikusok egy része számára közhely, addíg az utóbbi 30évben rohamosan fejlődő műanyagokkal párhuzamosan nem terjedtek el széleskörűen a rájuk vonatkozó mechanikai számítások, amelyek egyébként még a mai mérnöki mechanikai oktatásban is igen kevés vagy semennyi szerepet kapnak.

Tehát igazából a gyártók nagy része a műanyagokat nem tudja helyesen tervezni a szaktudás hiánya miatt, mivel ezeknek az anyagoknak a viselkedése teljesen eltérő a fémekétől.

#22 azt hiszem, pont fordítva. Az emberek azt vesznek, amit a gyártók gyártanak. Másra nincs lehetőségük. Ugyanakkor a gyártók gondoskodnak róla, hogy az emberek ne is akarjanak mást venni. Ezt a "gondoskodást" röviden manipulációnak nevezik. Vagy (mert több eset van) szelektív gyártásnak.

A kazánom tönkrement. Kiderítettem, hogy a vezérlőegység a ludas (kb. egy 2×3 cm-es lapka, integrált áramkör pár chippel). Írtam az olasz gyártónak, gyári szám, fénykép meg amit akarsz. Válaszolt, szerinte a magyar képviseletén van ilyen. Írtam oda, kértem a z azonosítóját, nevét fényképét, és ha lehet, a leírást róla. Mindent megkaptam. Minden stimmelt egy kivétellel. A kis kütyü nem akkora volt és mást tudott. Ugyanazzal az azonosítóval. Mindössze 80 ezerért. Lecseréltem a kazánt egy sokkal rosszabbra. De az csak az üzemeléskor derült ki. A leírásból (pedig igyekeztem elég alapos lenni) nem. A szerelő kevesebbet tudott. Ő csak szerelni tudott. Mek neki volt jogosítványa. - szóval ki van ez találva.

De akkor kisebb lenne a haszna!

Te odaadnád a fizetésed 20%-át, ha valaki azt ígérné, hogy jobb lesz tőle a világ?

" Néha átesnek a ló túloldalára, nálam 3 hónap alatt 2 füles adta meg magát,"

Jótállás. Ez így nekik veszteség.

"Régen tartósabbak voltak a termékek, vegyük például az M3-as metró szerelvényeit vagy az Ikaruszokat, bőven túl teljesítették a tervezett élettartamukat, működőképesen lettek selejtezve (M3-nál ugyanolyat beszereztek kicsit modernebb kivitelben, szerintem ezek túl élik az Alstomokat is :) ), Ikaruszokból még egy pár akad"

Ez viszont ebben a formában messze nem igaz. Az Ikarusoknál volt vázcsere program, mivel annyira rohadt mindegyik hogy komplett vázrészeket kellett cserélni ( ez a 200 asoknál ment nagyüzemileg ), de láttam olyan lakatolás előtt álló 365-öst alulról/belülről amit már csak a szentlélek és az út pora tartott össze annyira szétrohadt a vázszerkezet alsó része - ezt a 2000-res évek elején.

Egy időben minőségi kifogás miatt ('90-es évek közepe) a Scania is vosszavonta az EAGtól az alvázlincencet, mivel a gyártásnál olyan minőségi proglémákat tártak fel ami nem felelt meg a követelményeknek.

" vagy akár a régit lehessen felújítani (például a ma vett laptop 50 év múlva is használható legyen a akkor is ha az akkori Windows minimális processzor igény 1000 terahertz és 1000 terabájt ram, ehhez elég legyen 5 évenként bővíteni a hardvert, ne kelljen ennyi idő után cserélni."

Ez fizikailag nem kivitelezhető. Egyrészt senki nem lát a jövőbe, senki nem tudja megjósolni mi lesz a fejlődés iránya, már 5 éves távlatban is teljesen kivitelzhetetlen a dolog. Itt azért látszik, hogy az informatika hardveres részével nagyon nem vagy képben. :)

A "legendás" 200-asokban még a 60-as évek végének technikája volt, a maihoz képest egyszerű és olcsón javítható. Anno a BKV oldaláról le lehetett ölteni a részletes gazdálkodási adatokat, a vázcsere program mellett folyamatosan futott egy motor és váltófelújító program. Százas nagyságrendben újították fel a motorokat és a váltókat évente, így rotációs rendszerben egy döglött motoros/váltós buszból egy éjszakás műszak kiadható buszt tudott csinálni.

Ezekkel szemben egy új busz esetében a kibocsátási normák komolyabb beépített technológiát követelnek és a motortérben vannak olyan részegységek amik anyagárban önmagukban drágábbak, mint egy komplett felújított Rába motor így ide teljesen más üzemeltetési kultúra szükséges és más a hosszú távú üzemeltetés költségvonzata is. Haszonjárműveknél pedig gazdasági számításokon alapul az üzemeltetés ( vagyis kellene ). Ugyanez az oka annak, hogy a nemzetközi forgalomban lévő kamionokat 4-5 évente lecserélik, és ugyanezért cserélik a flottás autókat is 4-5 éves korukban. Nem azért mert nem mennek el annyit, mint egy régi, hanem mert anyagilag így jobban megéri üzemeltetni.

"kíváncsi leszek a mai Mercédeszek ennyi idős korban fog-e egyáltalán 1 is menni."

Miskolcon most is üzemelnek 20 éves MAN-ek és 16 éves Neoplanok.

Ne abból indulj ki, hogy az a jó amit a BKV, a volánok és a MÁV csinált ( csinált? :D ), mert nem biztos hogy az a látszólag működő megoldás jobb.

"(M3-nál ugyanolyat beszereztek kicsit modernebb kivitelben, szerintem ezek túl élik az Alstomokat is :) )"

Emlékeim szerint az Altom metrók már 10. éve járják a síneket, üzemelnek normálisan, van klíma és nem főzik fel az alagutat. Ezzel szemben mennyi idő után kellett kivonni az első Pandákat, meg elrohadt alattuk a padló? Két év? :D

" Telefonoknál is 2-3 évre terveznek"

Megvan az előző Lenovo telefonom, 2016-ban mutatták be, 5,5 éves és tökéletesen működik. Az akkuja már kicsit gyengült, az 5000mAh kapacitásnak mondjuk a harmada már odalett de így is maradt elég benne :)

A benne lévő SoC már már elavult, de működik. Ami kirívóan sz@r az a kamerája. Ma egy új ilyen kategóriás telefonnal simán tudsz csinálni 4K30 vagy akár 4K60-as videókat, a régi Lenovonál 1080@30 a felső határ. A kamera szenzora nem a legacélosabb, a szoftveres körítés sem a legjobb - újkorában sme volt az - világosban még alap képeket lehet csele csinálni, de az a 13MP-es kamera és a mostani 64MP-es kamerám között ég és föld a különbség. A mostani éjjel is teljesen korrekt képet lő, a régi meg semmilyet :D

Van 8GB RAMom, régen 3GB volt, nem lassul akkor sem ha nincsenek az appok bezárva, ha navi mellett mást is csinálok akkor gyors a készülék,nagyobb felbontású a kijelző, magasabb képfrissítés szebb kép stb..

Teljesen jó a régi telefonom, 100%-ban működik de a mai igényeknek és leginkább a saját igényeimnek messze nem felel már meg az általa nyújtott teljesítmény. Ha hallottál a Moore-törvényről akkor tudod mennyire tervezhető a fejlődés és ilyen léptékű fejlődés mellett értelme sem lenne 3 évnél hosszabb távra tervezni.

Úgy látom, hogy az internet tele van használt, működőképes 3 évnél idősebb telefonnal és egyéb hardverrel amik tök jól működnek, de a teljesítményük már nem felel meg a kor igényeinek. Milyen baromi jó, ha még ma is működik a fekete-fehér Orion tévéd 1984-ből, csak épp sem FullHD sem 4K filmet nem tudsz rajta nézni, meg igazából lassan semmilyen TV adást, de működik. Nem jó semmire, de működik :D