Azt hiszem, hogy megtaláltam a "fiú-lánytestvér" paradoxon feloldását. Szerintetek?
Tudom, hogy már egy rakásszor volt a kérdés, ennek ellenére a becsületes nevét nem tudom, de szerintem mindenki tudja, hogy mire gondolok. A probléma röviden;
Egy családban két fiatal gyermek él, de a nemüket nem ismerjük. Az egyik nap kiderül, hogy az egyik gyermek neme fiú. Ebben az esetben mekkora annak a valószínűsége, hogy a másik gyermek neme is fiú?
A megoldások az 1/3 - 1/2 tengelyen mozognak. Én megértem az 1/3-os választ is, de valahogy a magyarázatával sosem voltam kibékülve. Egy korábbi kérdésnél felvetettem, hogy mi van akkor, hogyha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ennek a gyereknek milyen testvére van. Mert ugye lehet húga, nővére, öccse vagy bátyja, és így máris 2/4=1/2 a valószínűsége a fiútestvérnek (most feltételezve azt, hogy bármelyik testvérfajta egyenlő valószínűségű lehet), de ez nem volt meggyőző a "másik tábornak".
Itt van viszont egy új megközelítés; tételezzük fel, hogy "Isten" állítja azt be egy számítógép segítségével, hogy melyik családba hány gyerek szülessen, és azoknak mi legyen a neme. Azt viszont "Isten" sem tudja, hogy a számítógépen melyik gomb mire való, így véletlenszerűen nyomkodja a gombokat.
Most ott tartunk, hogy a családba 2 gyereket programozott be, és ezek nemét kellene betáplálnia. Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy ehhez a funkcióhoz 4 gomb áll rendelkezésére, legyen ez a négy gomb A,B,C,D. Ha A-t vagy B-t nyom, akkor fiú lesz az egyik gyerek, egyébként pedig lány, például az AD lenyomásával az egyik gyerek fiú lesz, a másik lány (hogy melyik-melyik, azt a gép véletlenszám-generátora határozza meg). Minden gombot csak egyszer nyomhat le.
Amikor lenyomta az A gombot, akkor az egyik biztosan fiú lesz. Mekkora annak a valószínűsége, hogy a másik is fiú lesz? Ennek a megoldása értelemszerűen 1/3, ahogy ezt a feltételes valószínűséggel be is láthatjuk.
Igen ám, de mi van akkor, hogyha "Isten"-nek nem 4 gombja van, hanem 6? Tehát az A,B,C,D,E,F gomboknál az A,B,C lenyomásával fiú, a C,D,E lenyomásával lány lesz a másik neme. Ha lenyomja az egyik fiús gombot, akkor marad 5 gomb, amiből 2 szintén fiút ad eredményül, tehát ebben a felállásban már nem 1/3, hanem 2/5 lesz a valószínűsége annak, hogy a fiú testvére szintén fiú lesz.
8 gomb esetén ugyanez a valószínűség 3/7, 10 gomb esetén 4/9, ha pedig n gomb van, akkor (n/2-1)/(n-1) lesz a valószínűség.
És most akkor nézzük azt, amikor "Isten"-nek "végtelen sok" gombja van, ebben az esetben ugye n->végtelen, így egy határértéket tudunk számolni a valószínűségre;
lim (n/2-1)/(n-1),
n->végtelen
ennek pedig ránézésre is 1/2 az értéke.
Ha "elfogadjuk", hogy "Isten"-nek végtelen lehetősége van (de a fiú-lány születésnek valószínűsége alapvetően 1/2), akkor azt kell mondanunk, hogy ha az egyik gyermek fiú, akkor a másig gyerek valószínűsége ugyanúgy lehet 1/2, mint a lánytestvér születésének valószínűsége.
Nem oldották fel semmit. Ezt én úgy ismerem, hogy gambler's fallacy.
Ha a két esemény független akkor mindkettőnek 1/2 az esélye rá hogy fiú legyen. Ha nem független biológiai okokból kifojólag, akkor ez az egész felvetés hülyeség.
Érme dobások függetlenek, az első érme feldobás eredménye nem befolyásolja a másodikat.
Annak az esélye, hogy minkét érme fej legyen az viszont már 1/4
Mi a franc ez az istenes agymenés?
Ott csúszik el teljesen a gondolatmeneted kérdező, hogy van A,B,C,D lehetőség vagy A,B,C,D,E,F vagy ... stb. lehetőség. Amikor a randomgenerátor kiválaszt egyet a betűk közül, a következő választásnál is ugyanazokból a betűkből választ. Dehát ha van 8 betű amiből választ utána a következő esetben is ugyanabból a 8 betűből választ. Ez után a betűkből {fiú,lány} halmazra leképező függvény szintén egyenletes eloszlást fog követni, mintha eredetileg is a {fiú,lány} halmazból történt volna a randomizált kiválasztás.
Kijön az 1/3-ad így is, ez nem tetszés kérdése, egyébként szimulációt is csináltam rá, ha kell akkor közzéteszem.
Erről már mindent leírtak a wikipedián, amit érdemes: [link]
#3: ha már biologizálunk, egy gyerek nemének ismerete növeli annak a valószínűségét, hogy a másik is azonos nemű, ugyanis létezik egy enyhe apákban kimutatható genetikai preferencia, mindenkiben más. Tehát bár nagy átlagban valóban kb. 50-50 a dolog, ha befognál egy adott férfit és felcsináltatnál vele 1000 nőt, akkor simán előfordulhatna hogy a rendkívül valószínűtlennek tűnő 400-600 eloszlás jönne ki.
Emiatt van, hogy a matematikailag vártnál egy picit gyakoribbak a csupa fiú és csupa lány családok. Nem nagy az effektus, de létezik.
"Tehát bár nagy átlagban valóban kb. 50-50 a dolog..."
Igen, és ezt hívjuk valószínűségnek. És a feladat megoldása is ez.
"...befognál egy adott férfit és felcsináltatnál vele 1000 nőt, akkor simán előfordulhatna hogy a rendkívül valószínűtlennek tűnő 400-600 eloszlás jönne ki."
Egy adott férfi nem jó példa. Fogjunk be 1000 férfit. Akkor átlagosan valószínűleg 500-500 körül lenne egy férfi fiú- és lánygyerekeinek a száma.
"Emiatt van, hogy a matematikailag vártnál egy picit gyakoribbak a csupa fiú és csupa lány családok. Nem nagy az effektus, de létezik."
Erről tudnál linkelni valamit, hogy ez honnan jött?
A példám is erre irányul: tök mindegy hogy mi az átlag, egy adott férfi gyerekeinek nemei nem független 50-50 események. Testvérek (vagy apai féltestvérek) nemei gyakrabban azonosak, mint különbözőek, bármelyik irányba is "húz" az apa, és az apa testvéreinek neme korrelál a gyerekei nemével, tehát öröklődik is ez a tulajdonság.
Ennek persze nincs sok köze az eredeti kérdéshez, ami egy szemantikai alapú paradoxon, csak azért írtam le, mert érdekes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!