Miert nem hasznalunk sokkal tobb napelemet vagy vizeromuvet hogy fedezzuk az emberiseg aramellatasat ?

Az előző 20. választ folytatva:

Ha viszont pont nappal van a csúcsidőszak, akkor érdemes a plusz energiaigényre naperőműveket is beüzemelni, de csak annyit, amennyit a plusz mennyiség igényel, többet teljesen felesleges.

Szerintem az már úgy sosem lesz, hogy majd az energiaellátó rendszert az átlag hülyepolgár igényeihez ("ragyognak a város fényei, az otthonokban nagy teljesítményű gépek üzemelnek, mennek a TV-k, szól a hifi, dübörögnek a hangszórók, nyolcszáz wattos tápok adják a prociknak és a grafikus kártyáknak a naftát, megy a mosógép, izzanak az elektromos tűzhelyek, nyáron a klíma, télen az elektromos fűtés is nagy fogyasztó, a lányok vasalják a másnapi blúzokat, nyitva vannak a szórakozóhelyek") fogják szabni. Pont ez az időszak múlik el előttünk. A megoldás olyan drága lesz, hogy az energiaellátás forrásai fognak diktálni. Volt már ilyen időszak a háború utáni ínségben, menetrend az ipari fogyasztóknak, menetrendszerű napi 2 órányi (akármennyi) körbekikapcsolások, satöbbi. Tudom, ez marhára nem lesz szimpatikus senkinek, tréfásan - vagy komolyan? - mondva, akkor ér oda metróval a hat megállónyira lakó rokonhoz ebédre, ha kisüt a Nap megint. Vagy a 10 emeletes panel lakói tudomásul veszik, hogy garancia a lift működtetéséhez szükséges energiára házanként különböző napi három órára van, a többi az saját rizikó. De az is lehet, hogy a pilisi tározós erőmű ellenzőit kitoloncolják hajnalban a vár fokáról, akkor meg lesz oldva az éjszakai tárolás legalább a rendőrség kaszárnyáinak vészvilágítására.

Én mondjuk vagy két évtizedig nem jártam a főváros központjában este, de aztán 2016-ban elkezdtem járni a Madách tér környékére, és a fentebb idézett leírásnak megfelelő látványt (minden második ajtó zabálda és piálda volt, és mindenütt kilógtak a sorok az utcára, vidám emberek osztagai vonultak a járdán, le kellett lépni az autók elé) úgy értékeltem, hogy ez az emberi faj haláltánca. Lehet, hogy igazam van. :D

Egyébként a megfelelő szakma egyetlen, országos szaklapjában ezelőtt 50 évvel 5 (!!!) atomerőművel és még egy csomó mással kívánták megoldani az ország egyre növekvő energiaigényét. Hálistennek ma már legalább az orosz tankok páncélzatához a vasat nem kell gyártani, különben már rég letérdelt volna a lakossági villany fogalma.

Energiatermelés sivatagokban: Az addig rendben, hogy megtermelik az energiát. De annak szállítása nem biztos, hogy gazdaságos, túl nagy a veszteség.

Talán hidrogént termelnének az energia felhasználásával. De az robbanásveszélyes, gyúlékony gáz.

Annyiban megvédeném a sivatagos ötletet, hogy nem teljesen életképtelen dolog. Szingapúr pl a Ausztráliai sivatagban tervez óriási naperőmű parkot, ahonnan több ezer kilométerre lévő városba szállítanák az áramot.

Továbbá megjegyzem, hogy a mesékkel ellentétben a valóságban a sivatagoknak csak kisebb része dűnés homoksivatag, nagyobb részük kősivatag, száraz sós tómeder, sziklás terület, stb ahova lehet telepíteni napelemeket.

Észak-Afrikában leginkább a stabil kormányok hiánya az egyik probléma, ami miatt még jelentős napelem beruházások nem nagyon merültek fel. Egy ilyen beruházás drága, lassan térül meg, ezért a piaci befektetők csak stabil régiókban hajlandóak ilyesmit finanszírozni.

"Hiába pontoztátok le, minden meg volt oldva 110 évvel ezelőtt"

Nem volt megoldva semmi. Noha a XX. század eleje az a gépészet civilizációja volt (nem olvastad el, ezt is gépezet forgatta), ami mellesleg nyilván éhbéres olajozókat igényelt, a hatékonysága a mai napelemesnek a hetede-nyolcada volt. Azt meg nem ítélték meg elég jónak (a korabeli cikk írója se...).