Miert nem hasznalunk sokkal tobb napelemet vagy vizeromuvet hogy fedezzuk az emberiseg aramellatasat ?

#10:

"100-120 évvel ezelőtt is megoldhatták volna az egész föld energiaellátását, csak hát az ember nagy tömegekben borzasztó ostoba."

Nem ostoba. Kényelmes.

Szóval az egyszerűbb, olcsóbb megoldást választja.

Ha nem találtunk volna fosszilis energiahordozókat, bizonyára mindez jóval előbb előtérbe kerül.

A környezetkárosító hatásunk mértéke meg évszázadokon át csak sejtve volt, nem volt a legmodernebb időkig igazi bizonyítéka.

"tükrös naperőmúvekkel, 100-120 évvel ezelőtt"

Aztán azt hogy? Ma lehetne megoldani, ezelőtt nem volt erre technológia. Ami ma egy ujjhegynyi bizsu, mint a fényképezőgépekben a szenzor- vagy objektívstabilizátor, az ezelőtt 70 évvel egyszerűen csak wet dream volt.

#12

Tükrös naperömü = tükör>koncentrált napfény>pl. víztartály>gözturbina, gözkazán, gözmalom, stb

Megoldható lett volna 200 éve.

Igen, tényleg ez a baj, kellett volna egy kupac melós, aki tekergeti a kismillió tükröt, ahogy megy a nap az égen.

Minden más meglett volna hozzá.

"Egyik pillanatban a víztartány talpát melegíti, a másik pillanatban a telepvezető adminisztrátorának szemét süti ki."

"kellett volna egy kupac melós, aki tekergeti a kismillió tükröt, ahogy megy a nap az égen."

Tehát megoldható lett volna. Fellebbezek a totális lepontozás ellen.

Én nem pontoztam.

A megoldhatóság nem jelenti azt, hogy a megoldás effektív, profitáló és praktikusan használható is.

A Naperőművek nagy mértékű alkalmazásának az egy komoly akadálya, hogy nem tudjuk az elektromos energiát hozzá mért volumenben tárolni, mert a sötét időszakokban is szükségünk van villanyáramra, éjjel, vagy ha borús az idő.

Az akkumulátorok kapacitása nem nagy, ezért a sötét órákra is mindenképpen ki kell építeni egy rendszert és ez addig jó volt, amíg szénnel, gázzal fűtött erőművek mellé volt társítva, de most a fosszilis erőműveket ki akarják vezetni a környezetszennyezésük miatt, maradnak a víz és atomerőművek, viszont nagy léptékben meg két rendszer kiépítése felesleges, mert ha napközben a naperőművekre támaszkodnánk, akkor ebben az időben a víz és atomerőművek teljesítményét meg vissza kellene fogni, pedig azokkal már ugyanúgy elő lehetne állítani, így ez csak költségesebbé tenné az áramot, ezért amíg az elektromos energia tárolása nincs megoldva, addig a naperőművek nem jelentenek igazi alternatívát.

12: 15:

Hiába pontozátok le, minden megvolt oldva 110 évvel ezelőtt, csak az emberiség leszarta úgy ahogy van.

[link]

Váju alaku parabola tükrök gyüjtik a nap hőjét, és a feletük futo vizvetékben vizet forralnak, gőzt állítanak elő. A napkövetésre részben nincs szükség, részben azt is könnyen meglehet oldani. A napkövetés, és fixen optimális szögben beállított tükrők között, 30 százalék energia különbség van. Az egytengelyes napkövetés, plusz 15 % energiát jelent, és triviálisan egyszerű, mert sima oraművel lehet forgatni a tükröket, mert tudjuk hol jár nap x orakkor. Ezenkivűl az energiatárolás is megvolt oldva, mert hőszigetelt tartályokba tárolták a gőzt, és éjszaka arról mentek a gőzturbinák.

Tehát nem csak hogy meglehetett volna oldani, hanem konkrétan minden készen volt, csak a világ leszarta.

Úgy veszem észre, lehetséges, hogy nem fogalmaztam világosan a 18. válaszban, amely jelenleg az előző, nincs rá semmi reakció.

Az energiafogyasztásnak van egy csúcsidőszaka, amikor a maximumon van és ez szerintem a kora esti órák, amikor mindenhol égnek a lámpák, ragyognak a város fényei, az otthonokban nagy teljesítményű gépek üzemelnek, mennek a TV-k, szól a hifi, dübörögnek a hangszórók, nyolcszáz wattos tápok adják a prociknak és a grafikus kártyáknak a naftát, megy a mosógép, izzanak az elektromos tűzhelyek, nyáron a klíma, télen az elektromos fűtés is nagy fogyasztó, a lányok vasalják a másnapi blúzokat, nyitva vannak a szórakozóhelyek, szóval igaz, hogy napközben meg a munkahelyek zabálják az áramot, ám akkor a legtöbb otthonban csak a hűtő és a riasztó megy.

Tegyük fel, hogy a kora esti időszak igényli a csúcsteljesítményt - sajnos nem tudom biztosan - , akkor nyilván ki kell építeni, illetve már ki is van egy rendszer, amely megtermeli rá az áramot.

Amíg ez fosszilis erőművekkel történt, addig érdemes volt napelemes rendszereket építeni, mert nappal azok átvehették a termelést, a hőerőművekben meg mindig annyi turbinát állítottak be, amennyi kellett és annyi gőzt termeltek hozzá az energiahordozók elégetésével, amennyi szükséges volt és a környezetszennyezés csökkentése érdekében jó volt nappal a napenergiára áttérni.

Ha azonban az a cél, hogy kilőjük a környezetszennyező erőműveket, akkor azzal értelmetlenné válnak a naperőművek is, hiszen mindenképpen ki kell építeni egy éjszakai rendszert, például nukleáris energiát használva, amelynek megvannak a költségei, de az akkor nappal is ugyanúgy üzemelhet, pazarlás, ha mellé még egy másik rendszert, a napenergiára támaszkodót is létrehozzuk, amelynek óriási az üzembeállítási és üzemeltetési költsége.

Kis mértékben, vagy esetleg egyes fogyasztóknak lehet ez esetleg rentábilis, de globális volumenben egyszerűen nincs semmi értelme két, vagy több energiatermelő rendszert létrehozni, üzemeltetni, ha eggyel is meg lehet oldani az áramtermelést, nappal is azt használva, amit éjszaka.