Retró diavetítőt miért nem szabad földelni?

Vagyúgy! De akkor joggal merül fel az a kérdés, hogy miért nem csinálnak minden elektromos berndezést kettős szigeteléssel.

Tehát a 40 éves diavetítőmet azért nem szabad védőföldeléssel ellátnom, mert hátha a tegnap vásárolt testzárlatos mosógépem burkolatáról a fázis rákerül a diavetítőm fém házára, és akkor az is meg tud rázni nemcsak a mosógép. Persze az is csak akkor, ha földelő hálózaton keresztül valamilyen meghibásodás miatt a kis megszakító felé nem tud az áram elmenni.

12 második fele és 13. első fele: Nem mondanám, hogy "jobb" hanem "más". Pl. melyik a jobb egy alma, vagy egy kertiszék? Másról szól, más a célja, másra való a kettő. Ezért sem szabad keverni a módszereket. A kettős szigetelés úgy van kialakítva, hogy van egy ún. üzemi szigetelés - ez veszi körül az üzemszerűen feszültség alatt álló részeket - és ezen kívül van egy további szigetelés beépítve ami az üzemi szigetelést "szigeteli el" a készülék házától. Erre is utal a nemzetközi piktogram amit minden kettős szigetelésű eszközre rá kell tenni (még akkor is ha műanyagból van a háza) két egymásba rajzol négyzet.

Vannak olyan esetek amikor a kettős szigetelés nem használható, ilyen típikusan a mosógép. Ahol előfordulhat olyan hiba (pl. kilukad a dob és a víz ráfolyik az elektronikára), hogy a második szigetelésre víz kerül és az megszűnik szigetelő lenni, és már csak egy vagy esetleg még annyi szigetelés sem marad. És létrejöhet egy átvezetés a fázisvezető és a készülék burkolat között. Egy diavetítő esetén nem számolunk azzal, hogy valaki lelocsolja vízzel (nem üzemszerű állapot), de egy mosógép esetén a víz ott van közel a feszültség alatt álló fém részekhez.

Ugyanez egy csomó olyan esetben felmerül amikor mechanikai okok miatt (pl. rezonanciának kitett berendezés) nem garantálható a készülék élettartama alatt a szigetelés sérülés. Ilyenkor ha a fém burkolat nem elkürelhető csak a védőföldelés marad mint lehetséges megoldás (vagy a teljesen zárt műanyag burkolat ld. pl. íróasztal lámpa, mobiltelefon töltő stb.). Hogy mikor milyen érintésvédelmi módot használunk az tervezési kérdés. Nyilván a berendezésgyártónak a leg "egyszerűbb" a kettős szigetelés, de ha az nem járható ld. a fenti okok akkor marad a földelés.

12. második fele, 13. közepe:

Igen. Kb. erről van szó. Pl. testzárlatos lesz a mosógép (kilukad a dob) és a földelő hálózat hibás, és nem tud kialakulni olyan testzárlati áram ami működésbe hozza a kismegszakítót. Ilyen esetben ha a diavetítőd "földelt lenne" akkor annak a burkolatára kikerülne a mosógépből jövő hibafeszültség, és ha valaki pont akkor nyúl hozzá a diavetítőtőh akkor egy kicsit meghalhat. Pont azért mert nem számít arra, hogy az bármilyen körülmények között rázhat. Szintén fent, törekszenek a készülék gyártók kettős szigetelésű eszközöket gyártani, hogy ilyen ne fordulhasson elő, meg előírás a földelőhálózat rendszeres ellenőrzése, más kérdés, hogy egy átlag lakásban feltehetően az átadás óta ilyen nem történt.

Valamennyi plusz (és a szabvány is kiegészítő védelemnek írja) védelmet ad egy ún. fi-relé (hivatalos néven hibaáram védőkészülék) de ez megint csak akkor ha.. /és itt jön egy hosszabb felsorolás, nem idézem mert rajzok nélkül laikusoknak érthetetlen/. önmagában az sem feltételnélkül elegendő,de sokat javít a helyzeten.

Kicsit pontosítsunk a fogalmakon, ha már tudományok témakörben vagyunk.

Az nem kettős szigetelésű, hanem megerősített szigetelésű. Kettős szigetelésű a hálózati kábel, amiben egyszer szigetelve vannak az erek, kétszer még az ereket is összefogják egy szigetelő réteggel. Ettől kettős szigetelésű a neve.

A megerősített szigetelés hasonlót jelent, de itt maga az eszköz van úgy megépítve, hogy az elektromos és nem elektromos részegységek között ne jöhessen létre elektromos kontakt. Nem feltétlenül van jelen kettős szigetelőréteg, de akár lehet tripla vagy még több szigetelőréteg is, ha indokolt (általában nem az).