Hogy alakultak ki a fák?

20:08as, akkor menj az Ezotéria témakörbe szellemeket kergegetni, vámpírokat vadászni.

Nevetséges.

Kedves kérdező, te pedig szintén nagyon el vagy tévedve.

Az evolúció nem azt jelenti, hogy a tyúkból tojás lesz, a magból meg fa.

Hosszú évmilliók, évezredek alatt alakult ki egy fajból a következő fejlettebb.

Moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők.

Ugyanolyan evolóciú, mint az állatoknál, ugyanok célok, hatások miatt.

NÖVÉNYEKNÉL IS VAN EVOLÚCIÓ!!!!!!!!!!!

MINDEN élőlényre hat evolúció!

1. Ne keverd össze az egyedfejlődést a törzsfejlődéssel! A fa magból nő ki, de te az evolúcióval nem erre kérdezel.

A növények először egysejtűek voltak, majd telepes növények. Aztán telepes növények kezdetleges sejtdifferenciációval. Ilyenek a mohák. Aztán valódi szövetek alakultak ki, szállítónyalábok, stb. Egy szár, ami fotoszintetizál. Aztán a fotoszintetizáló felszín növelésére kialakultak a levelek, majd a növény megtartásához a gyökér is. A rendszerek bonyolódtak (haraszt->nyitvatermő->zárvatermő), végül kialakultak a "magasabbrendű" növények. Ez egy nagyon leegyszerűsített verzió, a valóság ennél sokkal-sokkal bonyolultabb!

2. A fák korántsem az "evolúció csúcsai". Úgy tudom, hogy az egyszikűek fejlettebbek, azok pedig túlnyomóan lágyszárúak. A fás szár egy bizonyos méret után előnyös, mert véd és szilárdít, támaszt. ezért alakult ki.

3. A mag evolúciója nagyon bonyolult. Itt olvashatsz róla: [link]

[link]

[link]

4. A növényeknél van evolúció, az alakított ki többfélét, illetve manapság (mióta növényeket termesztünk) az emberi nemesítés is. Az evolúció környezeti okok miatt ia zajlik, igen.

20:08: Az evolúció nem furcsa. Igenis van rá bizonyíték, mégpedig nem is egy. Gondolj arra, hogy ha egy kukoricamezőn elkezdesz szelektálni a nagyobb és jobb csövű kukoricákra, és vagy 20-30 generáción át szelektálsz, az eredeti kukoricánál sokkal nagyobb és jobb csöveket aratsz csak a kísérlet végén. Még a legsatnyább cső is nagyobb lesz, mint az első generációban.

Ugyanez történik a természetben is. Létrejön egy mutáció, ami jobb fenotípust biztosít az adott egyednek, mint a populáció (NEM FAJ, csak populáció!) többi tagjának. Több utódja lesz és ezért az a gén terjed el a populációban. Ez hosszú távon nagy változásokat hoz létre. És mivel a szelekciót a környezet irányítja nagyrészt, nem mindegy, hogy egy faj egyes populációira milyen környezet hat. Más környezetben az egyes populációk külön fajokká fejlődhetnek. Attól még, hogy egyféle környezetben az egyik fenotípus a jó, attól még a másikban lehet más fenotípus is! Például az angliai lepkék esete. Gondolom tanultál róla. Füstszennyezésre mind fekete lett, de mikor kitisztult a levegő évekkel később és eltűnt a korom a fákról, visszatértek a fehér lepkék.

Ha ez úgy történt volna, hogy Anglia egyik területén marad a levegőszennyezés, másik területén meg tiszták a fák törzsei, akkor lett volna egy lepkefajból kettő: egy fekete és egy fehér faj. De a folyamatot megállították a reprodukciós barrierek megjelenése előtt, ezért nem történt ez így.

És pont ez a magyarázata a fajok sokszínűségének is.

Szerinted ez nem elég bizonyíték? Szerinted ez csak üres locsogás?

Akkor gondolj bele: nem logikus, hogy a halakból kialakultak a hasonló lárvaállapottal rendelkező kétéltűek, akikből meg kialakultak az ő felnőzz egyedeihez hasonló hüllők? Belőlük meg az emlősök, másik ágon meg a madarak? Te nem látsz semmi hasonlóságot ezen csoportok közt?

Vagy a másik. Nézz egy kicsit utána az orchideáknak. Nem a nemesítettekre gondolok. Ma se tudják, hogy hány faj létezik, mert annyira keresztbe-hibridizálódnak. Ez nem elég hasonlóság?