Ha egy hajítógépből kilövünk egy kőlövedéket, akkor az szabadeséssel rombolja le a kitűzött célt? Vagyis csupán a kő súlyától függ a pusztítás mértéke?

Hát azért a vízszintes összetevő nagysága is számít.

A romboló energia maximuma mindenképpen az az energia, amit a hajítógép beletett. Mínusz ugyebár a légellenállás vesztesége.

Az meg annál több, minél hosszabb ideig van levegőben a lövedék, meg minél sebesebben.

Ezért alakult ki a ballisztika tudománya, meg persze a célzás érdekében.

Persze minél nagyobb a lövedék tömege, annál kevésbé rontja az energiát a légellenállás, azonos sebesség esetén mérettel tömeg köbösen nő, légellenállás csak négyzetesen.

"Hát azért a vízszintes összetevő nagysága is számít."

Naná, sőt, legalább annyira mint a függőleges.

Gondolj bele: messzire kell eljuttatni, nem függőlegesen érkezik a várfalhoz, hogy lerombolja azt, és a magasban "hat", nem a talajszinten.

Szerintem becsapott a videó, ha nagyon magas ívű (>45°) hajítást képzelsz.

"A legfőbb erőt a katapult adta nekik, bár nyilván volt némi esése is a lövedékeknek"

Nos, a fent leírtak persze arra igazak, mikor a katapult és a cél ugyanolyan magasan van.

Ha nem, akkor plusz-mínusz helyzeti energia bejön.

Impulzus.

Gurul az autó lassacskán, nekimegy a falnak és megáll. Jó esetben be se horpad. Száguld az autó 120-szal neki a falnak, és utána nem felismerhető. Pedig ugyanaz az autó. Ámde a sebességkülönbség! Ugyanez a helyzet az elhajított kővel is. Ha nagy a kezdősebessége, nagy lesz a végsebessége is.

"Ha egy hajítógépből kilövünk egy kőlövedéket, akkor az szabadeséssel rombolja le a kitűzött célt? Vagyis csupán a kő súlyától függ a pusztítás mértéke? Mert ugye magas röppályán tüzel..."

Gondolom a kérdésben a függőleges és vízszintes mozgások közötti viszonyra vagy kíváncsi, valamilyen módon, és a ballisztikában is azzal kezdik, hogy szétválasztják egy függőleges és egy vízszintes mozgásra és erőhatásra. (A légellenállást általában ki szokták hagyni, mert elenyésző ilyenkor.)

Amikor elrepül a kő, akkor van egy felfelé és egy vízszintes irányú erőhatás, a felfelé irányuló sebesség csökken egészen addig, amíg eléri a pálya legmagasabb pontját, onnantól meg növekszik a gravitáció miatt a pálya végéig. A röppálya legmagasabb pontja után végig szabadesésben van és csak a gravitáció hat a kőre.

Közben a vízszintes irányú sebesség meg végig csökken a légellenállás miatt, de a vízszintes komponenst a gravitáció egyáltalán nem befolyásolja, szóval, ha messzebbre akarják hajítani, akkor nagyobb erőt kell használni és az a vízszintes irányú erő benne is lesz amikor célba ér. Ehhez jön még az adott kő súlya is, az is tovább tudja növelni a behatását a végén.

Példa mondjuk: 1 kg-os vasgolyót hajítanak 10 cm-re, akkor a hatás viszonylag kicsi, akár egy ember is felfogja, nem lesz különösebb baja tőle. De ugyanez az 1 kg-os súly, ha 1 km-ről érkezik az sokkal többet fog rombolni, és el kell ugrani előle. Ha ugyanilyen 1 km-ről egy 100 kg-os súly érkezik az még inkább veszélyes.

"Ha egy hajítógépből kilövünk egy kőlövedéket, akkor az szabadeséssel rombolja le a kitűzött célt?"

Igen, szabadesésben.

"Vagyis csupán a kő súlyától függ a pusztítás mértéke?"

Nem. A távolságtól is, mert annak megtételéhez is erő kell a hajításkor, és nagyobb távolságra nagyobb erőhatás szükséges, és az benne lesz a vízszintes irányú erőben. Sőt beállítható azonos erőhatás a célra különböző tömegű lövedékeknél is, ha egy 1 kg-os lövedék nagyobb távolságról ér célba, és egy nagyobb, egy 10 kg-os meg arányosan közelebbről. Szóval a lövedék tömege és a céltávolság együtt számít a célnál.

"Mert ugye magas röppályán tüzel..."

Főként a vízszintes erő és sebesség összetevő fog működni benne, de a függőleges sem elhanyagolható. A függőleges erő elképzelhető, hogyha a röppálya mondjuk 30 m magas ívű, akkor arról a 30 m-ről esik lefelé a kő, az az erőhatás is benne összegződik amikor célba ér. És az sem kicsi önmagában sem, mert a két erő, a vízszintes és függőleges összegződik..