Hány szóból áll a magyar nyelv szókincse ragozás meg minden hasonló nélkül?

párszáz? Hol élsz enber? Párszáz szóval nem lehet semmit elmondani.

Szerintem 100 és 200 ezer között, de ezt nem egyszerű kideriteni.

A probléma az, hogy a szókincs nem egy egzakt fogalom, pont a „minden hasonló” definiálhatatlansága miatt.

Ragozás nélkül? Még ez sem egyszerű. A város az szótő, vagy a vár ragozott alakja? A piros szótő, vagy a pír ragozott alakja? Mi a helyzet az olyan ragozott alakokkal, amik olyan szintű jelentésmódosuláson estek át, hogy kvázi önálló szóként kezeljük? Pl. az egészség szót tekinthetjük-e egyértelműen az egész szó ragozott alakjának? Talán. De ha lenne több időm, valószínű találnék több olyan példát, ahol ez nem ennyire egyszerű.

Nyilván az összetett szavakat is célszerű kizárni. De mi a helyzet az olyan szavakkal, amikről ma már nem tudjuk, hogy a nyelvújítás során rövidítések összetételéből keletkeztek? Pl. talaj (talp alja), elnök (elöl ülnök), csokor (csokréta bokor).

Apropó nyelvújítás… Mi a helyzet a nyelvújítás során kitalált, de aztán el nem terjedt szavakkal?

A hangutánzó szavakat, indulatszavakat is a szókincs részének tekintjük? Oh, hej, hűha, csepp, reccs stb…

Mi a helyzet a számnevekkel. Oké, az egy, kettő, … tíz talán megérdemli azt, hogy a szókincs része legyen. És a harminc, negyven, ötven? Mert ezek azért nem klasszikus ragozások. Oké, száz, ezer, millió… Őőő… billió, trillió, kvadrillió, kvintillió… Ezekkel meg az a gond, hogy a latin számnevekből képződnek és nagyon sokáig lehetne folytatni.

Mi a helyzet a különböző tájnyelvi alakokkal? Pl. a furulyának van egy raklap neve különböző falvakban, tájegységeken: furollya, furugla, furuglya, szűltü, szűtü, szőtü, flúta stb… A tócsni már ne is beszéljünk, lásd: [link] .

Mi a helyzet a szlenggel?

Mi a helyzet a keresztnevekkel? Nyilván ez nehezen hagyható ki, hiszen számos formában használjuk köznevesülten: tamáskodik, pálfordulás stb… Oké, de mi a helyzet a családnevekkel?

Mi a helyzet a földrajzi nevekkel? Mert akkor ahány magyar város, folyó, tó, domb, akármi, annyi szó kerül bele a szókincsbe.

Mi a helyzet a fantázianevekkel, pl. cégnevekkel?

Huhh… Mély a nyúl ürege, hosszan lehetne még ezt boncolgatni…

~ ~ ~

A másik probléma, hogy mikortól számít valami magyar szónak. Számos idegen eredetű szavunk van. Az oxigén magyar szó? És a fájl? A lájk, szerver? És a hipszter, influenszer, marketing, tautológia, kozmosz, akkreditálás, szimmetria, vakcina, percepció, thriller, laterális, heroin, pozitron, touchdown, spagetti, gyros? Hol is van pontosan az egzakt határ a magyar és a nem magyar szavak között?

Vagy ha a földrajzi neveket elfogadjuk a szókincs részeként, akkor mi a helyzet mondjuk Bécs szóval? Mi magyarok hívjuk így a várost, tehát talán joggal mondhatjuk kifejezetten magyar szónak. De mi a helyzet mondjuk Párizzsal? Ez ugyan hasonlít a francia kiejtéshez, de mégis magyarítva, magyar kiejtéssel írjuk.

"te is 100 ezret mondasz. Az alja nekem is annyi"

Nem! Én a teljes szókincset írtam, a kérdés pedig az alapszavak voltak.

Idézet Seregy Lajostól, aki vizsgálta ezt a kérdést: "mai magyar élő beszédben és írásban helyesen használt köznyelv alapszavainak száma 15 és 20 ezer között van."

Szóval a 100-200 ezret továbbra is túlzásnak tartom.