Sav és lúg közti különbség fizikai szinten (hogyan "mar" a sav és hogyan "mar" a lúg) továbbá miért számít a pozitív hidrogénion jelenléte?
Igazából jó volna, ha egyszer az életben végre valahára érthetően és részletesen elmagyarázza valaki ezt az egész dolgot úgy, hogy a mezei parasztember vagy az egyszerű proli is megértse.
Pl. mi is az a pozitív hidrogénion aminek a hiányától a sav az anyagokat jobban korrodálja, mint a lúg (tehát a hidrogénatom pozitív töltésű változata - ami hogyha jól tudom, nem más mint egy egyszerű proton - hogyan vesz részt a fizikai és kémiai folyamatokban)? Milyen élettani és fizikai hatásai vannak a tömény savnak és a tömény lúgnak (azon felül, hogy mindkettő maró hatású)?
Mitől van az, hogy míg a savat "savanyúnak" addig a lúgot "keserűnek" érezzük?
Ezek nyilván olyan dolgok, amiket az embernek már akkor tudnia kéne, amikor "kipottyan az anyjából" és ez az alap elvárás (sic!) de azért őszintén hálás lennék azért, ha valaki végre valahára el tudná magyarázni ezt az egész pH dolgot az alapoktól úgy, hogy azt egy egyszerű ember is megértse.
válasza:"(hogyan "mar" a sav és hogyan "mar" a lúg)"
A savak, mint le is írtad, képesek hidrogéniont leadni, ami reagálhat sok anyaggal, így megváltoztatva a molekulákat, azaz marnak. A lúgok vizes oldatban a hidroxidionok koncentrációját tudják megnövelni, ezért marnak. A savak (legalábbis ha elég erősek) például képesek szétbontani (hidrolizálni) a fehérjéinket.
"Pl. mi is az a pozitív hidrogénion aminek a hiányától a sav az anyagokat jobban korrodálja, mint a lúg"
Nagyjából az amit leírtál. Azért korrodálják a legtöbb fémet (gondolom ezekre gondoltál) a savak, mint a lúgok, mivel a hidrogénion, mivel hiányzik az elektronja, erősen szeretne egyet felvenni. Márpedig a fémek általában csak gyengén kötik a külső elektronjukat/elektronjaikat, így a legtöbbtől a hidrogénion képes felvenni az elektront, azaz kémiai reakciót végezni velük. Azaz korrodálja, feloldja (kémiailag) őket.
Ezzel szemben a hidrogénionok a legtöbb fémmel nem reagálnak (néhány kivételtől eltekintve, például alumínium).
"Milyen élettani és fizikai hatásai vannak a tömény savnak és a tömény lúgnak (azon felül, hogy mindkettő maró hatású)?"
Főleg ilyen. Kicsapnak vegyületeket (fehérjéket, DNS-t), elbontják, hidrolizálják őket (a fehérjéket, mint írtam, inkább az erős savak, a DNS-t a lúgos anyagok, a zsírokat szintén a lúgok), stb. Plusz nem megfelelő kémhatáson nem működnek az enzimeink (bár ha egy sav mar, ezen már régen túl vagyunk).
"Mitől van az, hogy míg a savat "savanyúnak" addig a lúgot "keserűnek" érezzük?"
A savakat azért érezzük savanyúnak, mert a savanyú íz receptorai a hidrogénion koncentrációra érzékenyek, amit a savak megnövelnek. A lúgokat nem érezzük keserűnek (pontosabban vannak olyan kis mértékben lúgos anyagok, amiket keserűnek érzünk, de nem azért, mert lúgosak).
"ez az alap elvárás (sic!)"
???
# 1
Nagyon köszönöm, végre valaki egy-két szóban elmagyarázta úgy hogy megértsem, amire általánosban sem a tanárok, sem a tankönyvek nem voltak képesek.
"ez az alap elvárás (sic!)"
Ezt csak azért írtam, mert bárhol futottam idáig össze ezzel a pH, sav és lúg dologgal, kb. mindenütt úgy írtak és beszéltek róla, mintha alapvető elvárás lenne az, hogy az ember pontosan tisztában legye, azzal hogy mik is ezek a fogalmak (ugyanakkor gyanítom, ha megkérdeznénk az utca emberét hogy mi is az a pH egészen pontosan, a többség csak tátogni volna képes meg olyasmit válaszolni, hogy "amit a reklámokban szoktak mondogatni").
válasza:Ja, értem, rendben.
Örülök, hogy segítettem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!