Mennyi hajtómű kell ahhoz, hogy lelassuljon a Föld?

Volt egy kérdésem vagy felvetésem itt a Gyakorin de már ott sem rakétákkal vagy hajtóművekkel gondoltam el a kivitelezését a lassításnak vagy a gyorsításnak.

Elegendő ha nagyon nagy tömegű lendkerekeket kezdesz pörgetni és azokból szétszórva nagyon sokat de a tengelyének irányát és a forgásának ható irányát úgy elhelyezve hogy az a földforgás ellen hasson. Erre két mód is van és van lehetőség olyan elrendezésre amelyben mindkettő egyszerre kihasználható akár gyorsításra és akár lassításra is.

1) Amekkora erővel forgatja egy villanymotor a nagy tömeget ugyanakkora

erő próbálja elfordítani a villanymotor házát és mivel az a földhöz van rögzítve így direktben lassít vagy gyorsíthat.

Tehát a villanymotort úgy kell elhelyezni hogy a tengelyének iránya észak déli legyen.

2) A másik hogy coriolis erő

[link]

fordított használata is lehetséges.

Mivel a forgó testekre egy oldalirányú eltérítő erő is hat. Ha maga a forgó test úgy van beállítva hogy ez az oldalirányú ereje fékezzen akkor fékezni fog.

A villanymotort és lendkerék közt úgyis mindenképp szükséges fordulatszám csökkentő áttétel így ezzel megoldható hogy a forgó lendkerék arrafelé fejtsen ki coriolis erőt amerre szükségünk van rá.

Hogyha valaki a föld több pontján nagyon sok és persze sok száz vagy akár 1000 tonnás lendkerekeket kezd pörgetni direkt úgy ahogy az eltérítést szeretné és nagyon hosszú időn át akkor annak már lehetséges jelentős hatása és eredménye.

Nem mellesleg akár még a föld dőlésszögén is lehetne változtatni ezzel a módszerrel, vagy pusztán a tengelyének precesszióját befolyásolni stabilizálni (amit jelenleg a Hold végez csökkenő hatékonysággal)!

De vigyázat a forgási sebesség kismértékű vááltozása is brutális eltéréseket okozhat a bolygón a víz és légköri mozgásokban cirkulációkban!

[link]

[link]

Ebben a két cikkben egyébként gyorsításról írnak de a hatásokat visszafelé elgondolva a lassítás is könnyen prognosztizálható. Pl a sarkok felé kiáramló egyenlítői óceánok! Tehát a sarkokon jelentős vízszint emelkedés az egyenlítőkön pedig vízszint csökkenés lenne tapasztalható az óceánokon. (Magyarul Anglia Izland stb víz alá kerülhetne, míg Afrika Délamerika csendes óceánia területei nőnének.)

További érdekes cikkek:

[link]

[link]

Mellesleg az alapötlet illetve a felvetés abból származott hogy vannak és használnak lendkerekes energiatárolókat.

Illetve azt se feledjük hogy az erő amit ki kell fejteni nem kevés egy ilyen hosszútávú befolyásoló rendszernek pusztán a meghajtása több 100 atomerőművet igényelne hosszú távon tehát évszázadokon keresztül kell elgondolni ezt.

A megépítés költségeit megbecsülni sem merem. Drága lenne nagyon.

A lassítást én értelmetnennek találom, mert szükség van a forgásra!!

Mivel sajnos magától lassul a föld forgása, így szerintem a forgást segíteni kellene, hogy ne lassuljon tovább, mert ez hosszú idő után beláthatatlan következményekkel fog járni, ha egy kritikus szint alá ér a forgás sebessége! Egyik oldal túlmelegszik, másik oldal túlhűlhet, meg csökken a mágneses védőpajzs is.

#9 teljesen igazad van a lassulás hosszú távon káros is.

De miért is lassul a föld? Mert a perdülete a gravitációs árapály jelenséggel a Hold lendületének adódik át.

A sikeres gyorsítás tehát azzal járna hogy a hold még több még nagyobb lendületre tehetne szert tehát hosszú távú hatásaként még jobban távolodni kezdene, azaz felgyorsulna a Hold és ezzel az "elszakadási" folyamata is.

Rövid távon viszont pont ugyanezen okból az árapály jelenség gyorsulna fel, azaz hatna a földre. Emiatt földregések nagysága és gyakorisága jelentősen megnőne. Kis mértékben de még a belső hőmérsékletét is emelné (az árapály jelenség belső surlódásban "disszipálódik" hővé) ami meg vulkánkitörésekhez vezetne rövid távon.

Szóval egyik verzió sem túl jó, sem a lassítás sem a gyorsítás. De itt szerencsére csak az elvi lehetőségeit latolgatjuk, van-e rá mód egyáltalán. :-)