Leszakadó távvezeték - mekkora a valószínűsége?

Pont a kérdésre nem válaszoltam am últkor. :) Nem is tudok, de:

Kevés leszakadó vezeték van. Sajnos azt nem tudom megmndani, hogy rád nézve mekkora a valószínűség (pont valószínűségszmításból elég gyenge voltam), de alapadatként megtalálható a neten tankönyvekben a hosszúság, s tán a darabszám is. Mondjuk évi egy vagy kettő szakadással biztosan lehet számolni.

Feszültségszinteket abból is láthatod, hogy nagyfesz ( 1000 V felett) "gallérja" van a porcelán szigetelőknek, ill. 100 KV felett csak rácsos acéloszlopok vannak és függőszigetelők. Ha fa vagy lyukacsos beton póznákon van a vezeték akkor az biztosan 100 KV alatti. A kisfeszültségű vezetékeknél jellemző a fa vagy beton pózna és 2 vagy 5 vezeték, nagyfeszültségnél pedig 3 vezeték beton vagy fa ( ritka) póznán az 5,10,20 vagy 25 KV. Itt a porcelán szigetelőkön "gallér" is van. Ennél magasabb feszültségnél csak acél oszlopok, a leggyakoribb típus a "fenyő" ill. a Mátra oszlopok, és mindig függőszigetelők. Kis és középfeszültségnél újonnan épült vagy cserélt póznákon mindig van leesésgátló is, ami vezetékszakadáskor is magakadályozza, hogy leessen a kábel.

És igen leszakadt vezetéknél aprókat lépve kll távolodni ha tudsz inkább ugrálj páros lábbal. Ha járműben ülsz és rádszakad inkább maradj benne ha az nem veszélyes rád nézve, ha ki kell szállni akkor páros lábbal ugorj ki

"Nem véletlen, hogy villamos elosztószekrényeknél, helyhez kötött villamos gépeknél kötelező a villamosan szigetelő padlóburkolat használata!"

Nem volt és nincs ilyen előírás a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szakbizottsága szerint.

"ez a távolság a vezeték fekvésére merőlegesen lényegesen kisebb, mint mondjuk vele párhuzamosan haladva"

Azannya. Ki mondta ezt neked?

"Azannya. Ki mondta ezt neked?"

Senki. De gondolj csak bele a vezeték, ahol egyben van, azonos potenciálon van. A lépésfeszültség a földön mint félig meddig vezetőn alakul ki. ha feszültséget mérünk a vezetéktől távolodva (mondjuk merőlegesen), akkor azt látjuk, hogy a vezetéktől mondjuk 10 cm távolságra és mondjuk 60 cm távolságra jelentős feszültségkülönbség lehet. Ha ugyanezen mérést a vezetékkel párhuzamosan végzed, azt lalálod, hogy ha mindkét mérési pont a vezetéktől mondjuk 20 cm távolságra van (de egymástól szintén 50 cm-re) akkor ez utóbbi esetben a két pont (mivel a vezetéktől egyforma távolságra van) kb. azonos potenciálon van. Könnyen belátható, hogy adott esetben a két mérési pont közötti feszültségkülönbség akkor a legnagyobb, ha az őket összekötő egyenes merőleges a földön fekvő vezetékre. És akkor a legkisebb, ha párhuzamos a vezetékkel.

Remélem érthető.