Mi a különbség a félkemény, negyedkemény, lágy-mélyhúzható és lágy alumínium ötvözetek között?

Valójában, halvány gőzöm sincs, hogy fogom csinálni. Teljesen kezdő vagyok ilyen téren, két napja döntöttem el, hogy megcsinálom. Azóta kutatom a fellelhető anyagokat a neten, műszaki leírásokat, videókat, etc. Az anyagokat, kellékeket és szerszámokat is így válogattam össze hozzá.

Azt tudtam, hogy egy formázható lemezt kell használnom zsalura, mert nagy a pótolandó rész, de még nem találtam megoldást rá, hogyan alakítom ki a formát. Hajtásra vagy préselésre gondoltam először, hogy az ív legyen meg legalább.

Egy gyári Irmscher hátsó toldat párról van szó, G Astra Coupen. A képen kiemeltem a törött részt. A bal oldalit csak azért karikáztam be, hogy látható legyen a külső részen is hiányzó rész, de a vége befelé kanyarodik éles szögben és legalább befelé is hajlik ívelten. Hogy még könnyebb legyen, van egy alsó, talp része is.

A kalapács általi alakítást emiatt, félig-meddig elvetettem már, mert legalábbis amennyire látom, nincs mit egyengetni, mert gyakorlatilag egy komplex formát kell a balos elem tükörképében felépítenem, vagyis lemásolnom. Ez lemezzel arra elég, hogy nagyjából behajtom a formát, rögzítem, felépítem a pótlást több rétegben, mint a szokványos, majd amikor megkötött és levettem a zsalut, a szememre és a kezemre hagyatkozva becsiszolom-faragom a formát, a másik alapján. Viszont abba beleőszülök, mire meglesz és ha elvétem, akkor nem túl jó. Már, ha egyáltalán meg lehet így csinálni?

Most az a terv, hogy kérek kölcsön a kupés csoportból valakitől egy jobbost egy-két napra, két komponensű önthető szilikonnal csinálok két rétegben egy lenyomatot róla (egy lágyabb, finomabb részletekre való belső és egy strapabíróbb külső réteggel a merevség miatt), ami gyakorlatilag egy öntőforma lenne. Formaleválasztó, belerakom az én töröttemet a sablonba és a szilikonformán belül építem fel a hiányzó részt, a végén meg finommal megcsiszolom még a végleges formát, hogy jók legyenek a vonalak, élek, stb.

Aztán, ha oltári baromságot mondtam, azért nagyon ne röhögj ki. :D

Esetleg lenne valami konkrét ötleted erre? Nagyon megköszönném! :)

Az a baj, egyszerűbbnek tűnhet, hogy vegyek új toldatot, de kb. olyan ritka már, mint a fehér holló és drágább, mint az anyag amit elhasználok erre.

Műanyagoshoz meg nem merem vinni, mert sajnos nem ismerek jót, rosszat viszont annál többet. Sok a kókány, kevés a jó "szobrász"... Gyakorlásnak meg ez tökéletes nekem.

Ez elég bonyolult. Épületszobrásznak tanultam, de miután elvégeztem nem dolgoztam benne, mert nem szerettem. Mindig Képzőművészetire akartam járni, a grafikusi érdekelt, viszont túl rossz voltam gyereknek, és három darab elégséges osztályzat miatt nem kerülhettem be a felvételi második fordulóba. Kettő volt a tűréshatár.

Utána szakácsnak tanultam, éttermekben dolgoztam sokáig, de azt is megutáltam. Persze voltak kényszerhelyzetek is, dolgoztam autómosóban is. Bár igaz, ott legalább megtanultam a kárpit tisztítást.

Újra tanulni kezdtem és járműfényezőként végeztem OKJ-n. Jelenleg mindkettőben dolgozom (még). Mivel az OKJ gyorstalpaló kb. annyit ér, hogy lesz az embernek egy szép bizonyítványa, ezért kerestem műhelyt, ahol dolgozhatom.

Fényezést nincs egy éve, hogy csinálom. Itt is megtaláltam szerencsére a jó szakit, aki nem csiszoltatja velem a Swift lökösöket egész nap, miközben rám sem néz, hanem tanít, foglalkozik velem. Igaz, kis műhely. Viszont profin gépesített és nem is 20 éves Szuzkákat fúj a szaki, hanem a pár éves középkategóriás autóktól, a 40 milliós Maserati-ig, mindent.

Most itt tartok, de szeretnék fejlődni, nagyon érdekel a műanyagos munka.

Ezenkívül még autó bőrfelújítással foglalkozom, de az is hobbi egyenlőre. A saját bőrös dolgaim csiszolom, készítem elő, kezelem a megfelelő anyagokkal, töltöm fel a repedéseket, lukakat, erősítem fel és fújom-lakkozom. Viszont az első munkám benne úgy egy éve készült. Még nem kopott le és egész vállalható. :D

Szeretném elsajátítani és kombinálni majd ezt egy vállalkozásban később. Nyilván ez a jövő zenéje, mert még nagyon kis senki vagyok. Hosszú évek.