Az űrállomásokon, űrhajókon hogyan állítanak elő villamos energiát?
Csak mert azon gondolkoztam, hogy az űrben, súlytalanságban könnyedén lehetne akár ingyen energiát is létrehozni akár egy egyszerű (módosított) generátorral is. A tekercselt állórészben indukálunk áramot egy a közepében megforgatott állandó mágnessel akár (súrlódó csapágyazás sem szükséges). A forgórész forogni fog, meg középen maradni, amíg külső erő nem hat rá.
Lehet, hogy az állórész az indukció törvények miatt gátolni igyekszik majd a forgórész forgását, de szerintem indukál annyit, hogy néha újra felforgathatjuk a forgórészt, akár egy külső villanymotorral is. (de ezt a részét még nem gondoltam teljesen végig)
válasza:"Lehet, hogy az állórész az indukció törvények miatt gátolni igyekszik majd a forgórész forgását, de szerintem indukál annyit, hogy néha újra felforgathatjuk a forgórészt, akár egy külső villanymotorral is."
Még ha minden ideális lenne, akkor is pontosan annyit kellene forgatni rajta egy külső villanymotorral, amennyi terhelést engedsz a generátorra. Vagyis a generátorod csak egy felesleges közbetét lenne, a valós forgatónyomatékot a generátort segitő villanymotor adná. De mivel nincs ideális eset, ezért hőveszteség mindenképp lenne (súrlódás, örvényáramok, stb.). Nincs súrlódásmentes forgás.
Legfeljebb pufferegységnek lehetne használni, ha van hozzá elég nagy tömege, ha mondjuk ciklikusan kihagyna x időre az árambetáp. Pl. ciklikusan árnyékba fordul a napelem. Ilyenkor nem ad ugye áramot, ekkor a forgórész tehetetlenségét kihasználva lehetne még egy darabig áramot csiholni a generátorból, amig le nem áll. De ehhez nagy tömeg kéne, hogy értékelhető mennyiségű áramot lehessen róla lecsatolni. Akkor meg már egyszerűbb, olcsóbb, praktikusabb lenne inkább akkumulátorokkal operálni, nem egy sok-sok tonnás forgó izével.
válasza:Nincsen örökmozgó, továbbra sem.
Vagy napelemet használnak, vagy valamilyen maghasadáson alapuló folyamatot, és ennek a hőtermelését.
Léteznek kis atomerőművek is, de ilyet emberes űrhajóba egyelőre nem tesznek.
válasza:Lendkereket használnak, de energiatárolásra, ld. [link]
Kettes eltalálta, a napelemek táplálják, "árnyékban" pedig innen veszik ki az energiát. Van amikor ez praktikusabb mint az akkumulátor vagy termoelektromos eszközök, például hosszabb élettartama miatt, vagy mert nincs károsanyag-kibocsátása. ISS-en is ezt használják, ld. [link]
Hogy a te ötleted miért nem működne, azt többiek már körbejárták.
Először is köszönöm a válaszotokat.
Azóta jómagam is gondolkodtam az elméletemen, és valóban nem működne, de nem az általatok leírt dolgok miatt. Az űrben a súlytalanságban épp az lett volna az elméletem lényege, hogy nem lenne súrlódás, csapágyazás, alapból úgy gondoltam, hogy nem csatlakozna semmihez a forgó rész (állandó mágnes), "ideális esetben" nem érne hozzá az álló részhez, sem semmihez. De sajnos az indukció törvények miatt, az állórészben generált áram, gátolni igyekszik a forgását, ami azonnal meg is állítaná, mivel a súlytalanság miatt, súlytalan lenne a forgórész.
Egyébkét vannak örökmozgók, igaz ez nem volt kérdés, de keresek pár videót és belinkelem.
Egész gyűjtemény van a neten róluk.
https://www.youtube.com/watch?v=287qd4uI7-E&list=RDQMDRaOdSr..
Ezek lehet kamuk:
válasza:Tudomásom szerint 3 elterjedt módszer van: a leginkább használt a napelem.
A Naprendszer külső részének kutatására küldött szondák esetében ez nem járható út: egyrészt minél távolabb kerül a Naptól, annál kevesebb áramot termel, másréazt több évtizedes működéshez nem elég üzembiztos. Így ott radioaktív termoelemes generátorokat használtak (SNAP). Emberes űrrepülés esetén az atomenergia nem megoldás, ha nincsenek napelemek, akkor rövidtávú repülés esetén akkumulátorról üzemelnek (pl. a Szojuznak volt egy ilyen generációja), illetve pl. az Apollo űrhajókban hidrogéncellás áramfejlesztőt használtak (ez melléktermékként még vizet is előállított)...
Az első videóban a gyenge, de állandó gravitációt használják ki, vannak videók amiket egyetemeken készítettek, meg házilag is sokan reprodukálták már, csak ugyebár gyenge a gravitáció.
Az utolsó kettő valószínű tényleg kamu az általatok is leírt veszteségek miatt, nyilván én is tudom, hogy egy motor-generátor kombó nem ad plusz energiát, de mint írtam én az űrben, súlytalanságban gondolkoztam, ott meg ugyebár minden örökmozgó, és még azt sem mondhatjátok, helo relativitás elmélet, mert meg lenne határozva egyértelműen egy inercia rendszer, egy "relatíve" állórész meg forgórész is. De igazából mint írtam a súlytalansággal nem számoltam először, pedig ugyebár kell vele, hogy nincs lendület/perdület energia.
válasza:A sulytalansagban is van tomeg, lendulet, tehetetlenseg. Attol hogy sulytalansagban nincs sulya valaminek, tomege attol meg van.
Es nem, nem letezik orokmozgo, se kisebb, se nagyobb gravitacioban, akarhany yutub video is van fenn a yutubon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!