Milyen gépeket hozhat létre a gépészmérnök, ha már mindenben van elektronika tehát inkább villamossági mérnök kategória?

Nem. Valaki indit egy projektet, hogy ő ilyen és ilyen elektromechanikus gépet akar gyártani (mondjuk egy csomagolórobotot). Ehhez felkér egy tervezőt (vagy ma már inkább tervezőcéget), hogy ilyen és ilyen súlyokat kell ilyen és ilyen sebességgel ilyen és ilyen szögben és távolságban mozgatnia a robotnak. A tervezőcég ez alapján készit egy tervet, amiben papiron megvan hogy hová milyen mechanikus és milyen elektronikus alkatrészek kellenek. Ma már annyira bonyolultak lettek ezek a gépek, hogy ilyeneket nem egy darab tervező tervez meg, hanem egy tervezőbrigád, amiben van gépészmérnük és villamosmérnök (meg más mérnökök) is. Aztán a gépész legyártja adott anyagokból az adott alkatrészeket, a villanyos meg legyártja az elektronikai alkatrészeket, amiket aztán a programozó felprogramoz, a szerelősor meg összeszerel.

Ma már jóformán egy darab gépészmérnök vagy egy darab villamosmérnök magában semmit sem csinál, mindenki csapatban dolgozik, mert úgy gazdaságosabb, prosperálóbb, haladósabb a buli.

A merevlemez (HDD) például eléggé elektronikai eszköz, mégis többek között gépészmérnökök dolgozták ki a mechanikus hajtásokat, a fejet mozgató karra ható erőket és szükséges szilárdságokat, fejmozgáskor a túllengés minimalizálását, stb. Összességében ezek sokat számítanak az adatsebességben és megbízhatóságban.

Persze, egy rádió tuner vagy egy pendrájv tervezésénél lehet, hogy nem dolgoznak gépészek, de pl. egy autó (vagy bármilyen gépjármű) tervezéséhez elég nagy szükség van rájuk. De beszélhetünk még mezőgazdaságról, élelmiszeriparról, könnyű- és nehéziparról, vegyiparól, vagy akár színházi színpadtechnikáról... Mindenhol tele vagyunk ilyen-olyan munkavégző gépekkel, energiaforrásokkal, hajtásokkal, stb.