A vízbontással ugye hidrogén és oxigén termelődik. De mi lesz akkor ha sót rakok a vízbe, hogy gyorsabban keletkezzenek a buborékok? Milyen gáz lesz akkor?

Milyen sót raksz a vízbe?

Ha Glauber-sót ( Na2SO4 ) akkor az anódon oxigén, a katódon hidrogén gáz fog termelődni.

A nátrium a hidrogént, a szulfát ion az oxigént szorítja ki ( Az erősebb kutya elvén.)

Ha viszont konyhasót teszel a vízbe, sokféle kimenetele lehet az elektrolízisnek.

Függ attól, mekkora az áramsűrűség, hőmérséklet, koncentráció, anód, és katód anyaga, alkalmazol-e diafragmát, vagy adalékokat, stb.

Alapból, az anódon klórgáz igyekszik leválni.

A hipó gyártása nátrium-klorid elektrolízisével történik. Az anódon levált klór reagál a katódon képződő nátrium-hidroxiddal:

2NaOH +Cl2 = NaOCl +NaCl + H2O

Az ipari készülékben az elektrolit áramlik, anód platina-irídium, katód ugyanaz, vagy grafit.

A klór-alkáli elektrolízisnél a katód higany, ami oldja a kiváló nátriumot. Így külön tartályban reagál a nátrium a vízzel, és fejleszt hidrogént. Az anódon klórgáz fejlődik.

A hidrogéngázt, a klórgázzal kvarcbélésű sósav-kályhában hozzák össze. A eljárás két terméke sósav, és nátrium-hidroxid.

A higanykatódos elektrolízis helyett újabban a diafragmás eljárást használják, mert kevésbé ártalmas a környezetre.

Csak a felületét kapirgáltam a dolognak. Egy talicska kémia könyvet kellene bepötyögnöm, de nagyon lusta vagyok.

Vízbontási kísérletnél néhány csepp kénsavat szoktak a vízbe tenni. Ezzel megnövelik az elektrolit vezetőképességét.

Ha nem tudsz kénsavat, vagy nátrium-szulfátot szerezni, akkor szétnézünk a konyhában, és a fürdőszobában.

Tippjeim. Ecetsav, citromsav, timsó.

( A timsót borotválkozás okozta sérülés kezelésére szoktuk használni.)

Semmi esetre sem konyhasó, vagy sósav. ( NaCl , HCl. )

A felszabaduló klórgáztól jó, kis tüdővizenyőt lehet kapni, ami akár halálos kimenetelű is lehet.